„Ha ez nem felkelés, akkor mi?” – Fadi Elhusseini palesztin ügyvivő a Mandinernek

Kialakulhat-e a jelen konfrontációból egy átfogó, klasszikus értelemben vett háború?

Nem gondolom, hogy egy átfogó háború alakulna ki. Nem hiszem, hogy a szemben álló felek bármelyikének érdekében állna a fájdalom és a gyász növelése. Ugyanakkor az is látható, hogy

Ahogy az izraeli megszállók folyamatosan gyilkolják az ártatlan civileket, polgári létesítményeket vesznek célkeresztbe Gázában, úgy torolja meg ezeket a palesztin ellenállás az izraeli városok elleni támadásokkal – és így kerülnek egy spirálba az események. A helyzetet tetézi, hogy Izrael újra elkezdte a palesztin vezetők célzott likvidálását – ez olajat önt a tűzre.

Milyen feltételek mentén lehetne a háborús helyzetet csillapítani?

Röviden: a feszültségek csillapításának egyetlen módja, ha Izrael abbahagyja Gáza bombázását, illetve szünetelteti az illegális intézkedéseket Jeruzsálemben. Ez utóbbi izraeli lépések váltották ki egyébként elsősorban ezt a jelenlegi erőszakspirált.

Fadi Elhusseini

A 2014-es gázai háborúval összevetve milyen különbségek, illetve hasonlóságok láthatók a mostani összetűzésekben?

A legalapvetőbb különbség a feszültség forrásában észlelhető: ez pedig Jeruzsálem. Jeruzsálem egy vörös vonal: egyetlen palesztin sem nézheti tétlenül, ha jeruzsálemieket – jeruzsálemi palesztinokat –, szent helyeket és a várost megtámadják. A másik különbség, ahogy az 1948-ban az Izrael területén ragadt palesztinokkal bánnak, ahogy belerántották őket ebben a konfliktusba azzal, hogy hatósági intézkedésekkel kiprovokálták a felháborodásukat. Ami a 2014-es helyzettel hasonló, az az, hogy

az általános emberi jogokat. Az elutasításuk és arroganciájuk semmit sem változott, ez pedig újra és újra erőszakot vált ki. Hasonlóság továbbá az is, hogy Izrael nem képes tudomásul venni, hogy a palesztinok egy egységes nép. Amit tesznek Jeruzsálemben, azt a palesztinok érzik Gázában is, ami Gázában tesznek, azt érzik Ramallahban.

Milyen intézkedések, előzetes nézeteltérések váltották ki a feszültséget, illetve annak berobbanását?

Jeruzsálem Palesztina örökös fővárosa. Az ENSZ és a nemzetközi közösség megszállt területnek tartja az izraeliek által elfoglalt területeket. Több ENSZ-határozat mondja ki ezt tényként, illetve azt is, hogy minden izraeli kísérlet a területek jogállásának megváltoztatására illegális. A megszálló hatalom soha nem hagyott fel azzal, hogy a földrajzi határvonalakat megváltoztassa, és állami erőszakkal fennhatóságát kiterjessze a területekre.

körbevették és válogatás nélkül tüzet nyitottak az ott tartózkodó imádkozókra és a járókelőkre, több száz sebesültje volt ennek a rajtaütésnek. Jeruzsálem egy vörös vonal számunkra. A palesztin ellenállás egy határidőt szabott az agresszió beszüntetésére az izraeli kormánynak, de az izraeli erők folytatták ezt a brutális gyakorlatot. Ekkor figyelmeztető rakétatámadásokat indított az ellenállás Jeruzsálem ellen, majd Izrael erre válaszul megtámadta a Gázai övezetet. Eddig több tucat fegyvertelen civil, köztük 13 gyermek halt meg, és több száz ember sérült meg, számtalan épület pedig összeomlott a bombázások következtében.

A kívülállók ilyenkor próbálják megérteni, hogy ki kezdte...

Biztos vagyok benne, hogy az izraeliek erre azt válaszolják, hogy a Hamász rakétákkal támadja az izraeli településeket, az izraeliek évekkel ezelőtt elhagyták Gázát, mégis folytatja a Hamász az Izrael elleni akcióit. Ami az első állítást illeti, Izrael megpróbál a történetben egy kezdőpontot kijelölni, ami a Hamász és a palesztin fél felelősségét támasztja alá. Például: a jelen helyzetre az izraeli narratíva az, hogy Gázából rakétatámadás érte Izraelt. És elhallgatják, mi volt ennek az előzménye: a jeruzsálemi intézkedések, az al-Aksza elleni razzia, a Sheikh Jarrah-i kilakoltatás terve, a Szent Sír-templomnál történtek. Érdemes utánanézni, milyen előzmények után robbant ki a 2014-es háború... Ami az izraeli állítás második felét illeti: az igaz, hogy az izraeliek kivonultak Gázából, mégis, a palesztinok egy nép. Az nem várható el, hogy az egyik palesztin területet valaki megtámadja, akkor a másik területen élő palesztinok csöndben maradjanak.

Akkor tehát konkrétan mi volt a kiváltó ok önök szerint: a jeruzsálemi kilakoltatások, a palesztin választások elhalasztása, vagy egyéb körülmények?  

A probléma gyökere a megszállás, illetve az, hogy nincs komoly nemzetközi akarat annak megszüntetésére. Ezek a tények, amelyeket a kérdésében felsorol, csupán részletkérdések. A palesztin parlamenti választások elhalasztása, vagyis a jeruzsálemiek részvételének megakadályozása a választáson óriási csalódást okozott a palesztinok számára. A folyamatos törvénytelen intézkedések, provokációk állandó frusztrációt okoznak a palesztin lakosoknak. Imádkozó emberek megtámadása pedig egyszerűen olaj volt a tűzre. Május elsején az izraeli megszálló erők megtámadták egy szertartásra békésen gyülekező keresztényeket a jeruzsálemi Szent Sír-templomnál. Az elmúlt egy héten pedig az izraeliek durván felléptek mindenkivel szemben – legyen az helyi lakos vagy tüntető –, aki felemelte szavát a palesztin családok Sheikh Jarrah negyedből való kilakoltatása ellen.

A fordulópont tehát az al-Aksza mecsetnél történtek voltak. Mi történt konkrétan önök szerint?

A probléma a megszállók arroganciája, hadd hangsúlyozzam megint. Ez az arrogancia természetesnek veszi, hogy erővel diszkriminatív intézkedéseket végre lehet hajtani, fegyvertelen imádkozókra rá lehet támadni, a muszlimok szent böjti hónapjában, a ramadán idején őket ki lehet tessékelni az al-Aksza mecsetből. Igen,

akkor Ariel Saron szándékosan megsértette a palesztinokat, ahogy több száz fegyveres katona gyűrűjében felment a mecsethez.

Izraeli arabok is több izraeli városban erőszakos tüntetéseket tartottak az elmúlt napokban. Ez már egy felkelés?

Az 1948 óta Izraelben rekedt palesztinok (az izraeli társadalom 20 százalékát teszik ki) régóta szenvednek a diszkriminációtól. Az elmúlt két hónapban azonban súlyos dolgok történtek: szándékos gyilkosságokat hajtottak végre a köreikben, ez pedig félelmet keltett a palesztin lakosság körében. Már adott volt egy feszültség, amikor az al-Aksza elleni razzia megtörtént, ezek az indulatok szabadultak el ezt követően. Sokan azt gondolják, hogy az izraeli kormány nem látta előre, hogy milyen drámai következményei lehetnek a megszállt Jeruzsálemben végrehajtott illegális intézkedéseinek, a zsidó telepesek által elkövetett bűncselekményeknek, de szerintem ez előre látható volt: ezek a tettek feldühítették a palesztinokat Jeruzsálemben, Ramallahban, Gázában, Hebronban, Nábluszban, a diaszpórában, a menekülttáborokban, a Negevben, Haifában, Akkóban és Názáretben egyaránt. Ha ez nem felkelés, akkor mi?   

Mi a Hamász célja a rakétatámadásokkal?

Óriási hiba, ha valaki úgy kalkulál, hogy a palesztinok nem egy népet alkotnak.

A Hamász és más gázai palesztin ellenálló csoportok figyelmeztető lövéseket adtak le, hogy figyelmeztessék Izrael: ne lépje át a vörös vonalat, ne nyúljon Jeruzsálemhez. A megszállók azonban újra arrogánsan válaszoltak, és megint az erő politikájához nyúltak. Ennek eredményeit látjuk: az első támadásukban több mint húsz palesztin, köztük kilenc gyermek halt meg. Aztán Izrael lerombolt egy 13 emeletes lakóépületet, rengeteg családot földönfutóvá tett ezzel. Az ilyen égbekiáltó támadások vezettek oda, hogy a Hamász és a többi ellenálló csoport lépni kényszerült.

Mi lehet Jeruzsálem kérdésének végső, megnyugtató rendezése?

A Jeruzsálem-kérdés és más kardinális ügyek rendezésének varázs recepje ez: véget vetni a megszállásnak és békét teremteni. Lehetséges egy igazságos és tartó békét elérni: ehhez

Ekkor lehetne elérni, hogy a szomszédos államok békében és biztonságban élhetnének egymás mellett. Palesztina megszállásának vége és a béke nemcsak a jeruzsálemi kérdést oldaná meg, hanem megszakítaná az erőszak ördögi körét, véget vetne az illegális telepépítések gyakorlatának, a Gázai övezet illegális blokádjának, a humanitárius válságoknak, és lehetővé tenné, hogy kormányok abbahagyják az izraeli illegális politikák szégyenteljes támogatását. A béke és a független palesztin állam létrehozása a stabilitás és a fejlődés új korszakát tudná elhozni az egész Közel-Kelet számára. Sajnos, a jelenlegi izraeli vezetés csak a rövidtávú hasznokat nézi önző politikai indítékaiból, így nem érdekelt egy hosszan tartó béke megteremtésében, amely a jövő generációk életét pozitívan befolyásolná.

fotó: Palesztin Nagykövetség (Fadi Elhusseini), nyitókép: MTI/AP/Halil Hamra