A Hamász pontosan tudta, hogy Izrael kormányváltásban van, a jelenlegi kormány ügyvivőként tevékenykedik – mondta el lapunknak a jelenlegi fegyveres konfliktus időzítéséről Izrael budapesti nagykövete. Yacov Hadas-Handelsmant egy internetes sajtótájékoztató keretében kérdeztük a háborús helyzet okairól, a palesztin felkelés erejéről.
A fegyveres konfliktus négy napja alatt a Hamász eddig mintegy kétezer rakétát lőtt ki a Gázai övezetből izraeli célpontokra, míg
– kezdte beszámolóját a csütörtök délután megrendezett rendkívüli internetes sajtótájékoztatóján az izraeli nagykövet.
Yacov Hadas-Handelsman az izraeli felelősségről elmondta: Izrael önmérsékletet tanúsított az eddigi fegyveres összetűzések során, nem akart fegyveres konfliktusba keveredni, de a területét ért rakétatámadások miatt nem volt más lehetősége, mint elrendelni a válaszcsapásokat, amelyeket a fenyegetéssel arányosnak nevezett.
– tette hozzá az izraeli diplomata –, nemcsak azért, mert még egyik fél sem kezdeményezett tárgyalásokat erről, hanem mert Izrael nem lát változást a Hamász gyakorlatában a terepen, a palesztin szervezet nem változtat a zsidó állam megítélése szerint sérelmes magatartásán. „Ami sok, az sok” – fogalmazott Yacov Hadas-Handelsman, utalva arra, hogy az izraeli hadsereg a katonai elrettentés mellett döntött.
Yacov Hadas-Handelsman
„A Hamász kétszeresen háborús bűncselekményeket követ el: egyrészt a Gázai övezetben civil palesztin épületekben állította fel állásait, így
fegyveresei a lakosokat emberi pajzsként tartják maguk előtt, míg rakétáikkal civil lakosú izraeli negyedeket támad,
nem beszélve arról, hogy ezzel izraeli palesztin lakosok életét is veszélyezteti” - hangsúlyozta a nagykövet.
A Mandiner kérdésére, miszerint a jelenlegi háborús helyzetnek mik voltak a közvetlen okai, Yacov Hadas-Handelsman elmondta: hamis az a palesztin vád, hogy Izrael nem engedte a május 22-i parlamenti választáson a kelet-jeruzsálemi arabok szavazását, ezért kellett azt elhalasztani. „Mahmúd Abbász pontosan tudta, hogy ha megrendezik a választást, azt a pártja, a Fatah elveszítette volna. A Hamász került volna ki győztesen, mivel a Fatah három frakcióra oszlott, így a szétszavazás miatt a négy induló közül a Hamász lett volna a legerősebb. Ez volt az igazi oka, hogy Mahmúd Abbász elhalasztotta a választásokat” – magyarázta a képviselet-vezető.
A palesztin családoknak a jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedből történő kilakoltatási tervével kapcsolatban a nagykövet elmondta: ez egy évek óta zajló jogi konfliktus, ez nem lehetett ilyen erejű erőszakot kiváltó ügy. Az al-Aksza mecsetnél történt izraeli razziáról pedig azt gondolja, hogy a Templom-hegyen szabad a vallásgyakorlás, ezt Izrael nem korlátozza, de
köveket dobálnak a közeli Nyugati falnál imádkozó zsidókra.
Lapunk másik kérdésére, miszerint meglepte-e Izraelt, hogy nemcsak külső támadás érte Izraelt a Hamász részéről, de
az izraeli nagykövet igennel felelt. „Meglepődtünk a felháborodás mértékén. Sok településen azt láttuk, hogy az arab lakosok a saját zsidó szomszédjaikat támadták meg, akikkel évekig egy utcában éltek békességben” – válaszolt a diplomata, hozzátéve: palesztin fiatalok néhány helyen „pogromot” hajtottak végre, az izraeli arab lakosság többsége azonban nem ért egyet ezzel, inkább békét akar – az arab kisebbség jogai biztosítottak Izraelben.
„Izrael nem kezdett háborút Gázában, mindkét esetben csak reagált a területét ért támadásokra” – válaszolta Yacov Hadas-Handelsman arra a kérdésünkre, hogy milyen különbséget, illetve hasonlóságot lát a mostani eseménysor és a 2014-es gázai háború között. Mint mondta, majdnem ugyanaz a helyzet, és az erőviszonyok is – azt
ugyanakkor úgy vélte, Izrael katonai potenciálja is erősödött, amivel arányaiban ugyanúgy gyengíteni tudja a palesztin fegyveres csoport erejét. „A Hamász terrorizálja az izraeli lakosságot, mi pedig támadjuk és leromboljuk a Hamász infrastruktúráját” – tette hozzá.
A mintegy tucat magyar újságíró részvételével zajló virtuális sajtótájékoztatón az izraeli nagykövet elmondta azt is, hogy a Hamász nem véletlenül kezdeményezett konfrontációt Izraellel: tudja, hogy az izraeli kormány nehéz helyzetben van, a Netanjahu-kabinet kormányváltás előtt az átmeneti helyzetben ügyvivőként látja el feladatait.
Yacov Hadas-Handelsman beszédében
egyúttal sajnálatát fejezte ki a más államok esetében általuk tapasztalt „képmutatás” miatt – azon államoknál, amelyek szemérmesen elfordítják tekintetüket, amikor a Gázai övezetben kormányzó Hamász a nemzetközi segélyeket nem a polgári infrastruktúra felújítására, hanem fegyverkezésre költi.
***
fotó: Ficsor Márton
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Irán az atomprogram helyett Izrael és a Hezbollah közötti háború leállításáról akar tárgyalni az amerikaiakkal.
A több mint tíz párt versengése ellenére az izraeliek ősszel két lehetőség között választhatnak: Netanjahuval vagy nélküle.
Pierbattista Pizzaballa szerint egyre gyakoribbak a vallási közösségeket érő inzultusok a Szentföldön.
A béketárgyalások és Hormuzi-szoros körüli helyzet sikerét veszélyezteti, hogy Izrael és Libanon a tűzszünet ellenére is folytatja a harcokat.
Bekövetkezett szombat délután, amitől tartani lehetett.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
