Izrael nem kezd háborút Gázában, csak reagál – Yacov Hadas-Handelsman a Mandinernek

A fegyveres konfliktus négy napja alatt a Hamász eddig mintegy kétezer rakétát lőtt ki a Gázai övezetből izraeli célpontokra, míg

– kezdte beszámolóját a csütörtök délután megrendezett rendkívüli internetes sajtótájékoztatóján az izraeli nagykövet.

Yacov Hadas-Handelsman az izraeli felelősségről elmondta: Izrael önmérsékletet tanúsított az eddigi fegyveres összetűzések során, nem akart fegyveres konfliktusba keveredni, de a területét ért rakétatámadások miatt nem volt más lehetősége, mint elrendelni a válaszcsapásokat, amelyeket a fenyegetéssel arányosnak nevezett.

– tette hozzá az izraeli diplomata –, nemcsak azért, mert még egyik fél sem kezdeményezett tárgyalásokat erről, hanem mert Izrael nem lát változást a Hamász gyakorlatában a terepen, a palesztin szervezet nem változtat a zsidó állam megítélése szerint sérelmes magatartásán. „Ami sok, az sok” – fogalmazott Yacov Hadas-Handelsman, utalva arra, hogy az izraeli hadsereg a katonai elrettentés mellett döntött.

Yacov Hadas-Handelsman

„A Hamász kétszeresen háborús bűncselekményeket követ el: egyrészt a Gázai övezetben civil palesztin épületekben állította fel állásait, így

nem beszélve arról, hogy ezzel izraeli palesztin lakosok életét is veszélyezteti” - hangsúlyozta a nagykövet.

A Mandiner kérdésére, miszerint a jelenlegi háborús helyzetnek mik voltak a közvetlen okai, Yacov Hadas-Handelsman elmondta: hamis az a palesztin vád, hogy Izrael nem engedte a május 22-i parlamenti választáson a kelet-jeruzsálemi arabok szavazását, ezért kellett azt elhalasztani. „Mahmúd Abbász pontosan tudta, hogy ha megrendezik a választást, azt a pártja, a Fatah elveszítette volna. A Hamász került volna ki győztesen, mivel a Fatah három frakcióra oszlott, így a szétszavazás miatt a négy induló közül a Hamász lett volna a legerősebb. Ez volt az igazi oka, hogy Mahmúd Abbász elhalasztotta a választásokat” – magyarázta a képviselet-vezető.

A palesztin családoknak a jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedből történő kilakoltatási tervével kapcsolatban a nagykövet elmondta: ez egy évek óta zajló jogi konfliktus, ez nem lehetett ilyen erejű erőszakot kiváltó ügy. Az al-Aksza mecsetnél történt izraeli razziáról pedig azt gondolja, hogy a Templom-hegyen szabad a vallásgyakorlás, ezt Izrael nem korlátozza, de

köveket dobálnak a közeli Nyugati falnál imádkozó zsidókra.

Lapunk másik kérdésére, miszerint meglepte-e Izraelt, hogy nemcsak külső támadás érte Izraelt a Hamász részéről, de

az izraeli nagykövet igennel felelt. „Meglepődtünk a felháborodás mértékén. Sok településen azt láttuk, hogy az arab lakosok a saját zsidó szomszédjaikat támadták meg, akikkel évekig egy utcában éltek békességben” – válaszolt a diplomata, hozzátéve: palesztin fiatalok néhány helyen „pogromot” hajtottak végre, az izraeli arab lakosság többsége azonban nem ért egyet ezzel, inkább békét akar – az arab kisebbség jogai biztosítottak Izraelben.

„Izrael nem kezdett háborút Gázában, mindkét esetben csak reagált a területét ért támadásokra” – válaszolta Yacov Hadas-Handelsman arra a kérdésünkre, hogy milyen különbséget, illetve hasonlóságot lát a mostani eseménysor és a 2014-es gázai háború között. Mint mondta, majdnem ugyanaz a helyzet, és az erőviszonyok is – azt

ugyanakkor úgy vélte, Izrael katonai potenciálja is erősödött, amivel arányaiban ugyanúgy gyengíteni tudja a palesztin fegyveres csoport erejét. „A Hamász terrorizálja az izraeli lakosságot, mi pedig támadjuk és leromboljuk a Hamász infrastruktúráját” – tette hozzá.

A mintegy tucat magyar újságíró részvételével zajló virtuális sajtótájékoztatón az izraeli nagykövet elmondta azt is, hogy a Hamász nem véletlenül kezdeményezett konfrontációt Izraellel: tudja, hogy az izraeli kormány nehéz helyzetben van, a Netanjahu-kabinet kormányváltás előtt az átmeneti helyzetben ügyvivőként látja el feladatait.

Yacov Hadas-Handelsman beszédében

egyúttal sajnálatát fejezte ki a más államok esetében általuk tapasztalt „képmutatás” miatt – azon államoknál, amelyek szemérmesen elfordítják tekintetüket, amikor a Gázai övezetben kormányzó Hamász a nemzetközi segélyeket nem a polgári infrastruktúra felújítására, hanem fegyverkezésre költi.

***

fotó: Ficsor Márton