Az Európai Bizottság időt ad a románoknak: ketyeg az óra, menteniük kell, ami még menthető

Nicusor Dan és kormánya még kap egy utolsó lehetőséget, mielőtt Brüsszel szankciókra szánná el magát.

Klaus Iohannis csak akkor fogja formális kormányalakítási egyeztetésekre hívni a parlamenti pártokat, ha előzetesen megállapodnak egymással egy kormánytöbbség kialakításáról – jelentette be csütörtökön a román államfő.
Iohannis szerint a korábbi két kormányalakítási kísérlet bebizonyította, hogy kisebbségi kormány köré nem lehet parlamenti többséget gyűjteni, ezért ilyen megoldási javaslatot többé nem fogad el. Az elnök üdvözölte, hogy koalíciós tárgyalások kezdődtek a pártok között és közölte, megvárja, amíg közös javaslattal állnak elő.
A két éve kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttsége mind a korábbi koalíciós kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), mind az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) egyeztetett, de még nem döntött arról, melyikükkel próbál koalícióra lépni. A szerdai PNL-USR találkozó után mindkét párt vezetői derűlátón nyilatkoztak a – Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magába foglaló – jobbközép koalíció helyreállításának esélyéről.
Csütörtökön a PNL vezetői a PSD küldöttségével találkoztak a parlamentben és szintén békülékeny, bizakodó hangnemben beszéltek egy nagykoalíció kialakításának lehetőségéről. Florin Citu ügyvivő miniszterelnök, a PNL elnöke mindkét találkozó után azt mondta, hogy kormányzati prioritásokról, közös célokról, nem pedig kormányzati tisztségekről tárgyaltak.
Elemzők szerint csütörtöki megszólalásával Iohannis a kiszolgáltatott helyzetbe került volt pártja, a Citu-kormány bukása és a frakcióból történt dezertálások miatt megtépázott PNL tárgyalási pozícióit próbálta erősíteni azzal, hogy időt adott az egyezkedésekre. Médiajelentések szerint a párt erősen megosztott:
A liberálisok számára az USR-vel helyreállítandó koalíciós együttműködés helyreállítása mellett szólhat az, hogy Dacian Ciolos pártja nem tart igényt a kormányfői posztra, van már közös kormányprogram és ez a koalíció nem riasztja el a PNL jobboldali szavazóit. A közös kormányzás tapasztalatai viszont nem jók, és a PNL éléről leváltott Ludovic Orban, valamint 16 híve távozása után kérdésessé vált, hogy egyáltalán megvan-e még a kormánytöbbség a jobboldalon.
A szociáldemokratákkal és az RMDSZ-szel viszont a PNL akár alkotmánymódosításra is elegendő nagykoalíciót tudna alkotni, de az elemzők szerint ennek súlyos ára lehet: fennáll a veszélye, hogy a PNL végképp elveszíti hitelét választói szemében, a – legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező – PSD pedig magának követeli a miniszterelnöki tisztséget és a kormányzati posztok felét, és ilyen körülmények között már nem a PNL alakítana kormányt, hanem betársulna a szociáldemokraták kormányába.
Citu szerint az is felmerült, hogy a két nagy párt kétévente cserélve, felváltva adja a közös kormány miniszterelnökét. Az újságírók azonban hiába akarták megtudni: melyik párt adná az első kormányfőt, tekintettel arra, hogy Romániában általában egy évet sem marad hivatalban egy kormány, Citu azzal hárította el a kérdést, hogy ez csak egy felvetés volt, a tisztségek elosztásáról csak akkor egyeztetnek, ha sikerült megállapodni egy közös kormányprogramról.
Romániában az USR kilépése után október 5-én buktatták meg parlamentben a PNL és RMDSZ Florin Citu vezette kormányát. Azóta két kormányalakítási kísérlet is meghiúsult: sem az USR egyszínű, sem a PNL és RMDSZ kétpárti kisebbégi kormánya nem tudta megszerezni a törvényhozók többségének támogatást.
(MTI)
Fotó: HANNAH MCKAY / POOL / AFP