A téma a tengeralattjáró-ügy volt.
Emmanuel Macron a hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a „konkrét döntésekről” egyeztetett, amelyeket a francia államfő a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt az úgynevezett tengeralattjáró-ügy miatt kialakult diplomáciai válság megoldására – közölte az Elysée-palota. A tájékoztatás szerint a „hosszú négyszemközti megbeszéléssel sikerült helyreállítani a Franciaország és Egyesült Államok közötti bizalmi viszonyt”. A két szövetséges folytatja „a közös érdekek mentén a koordinációs munkát, legyen szó az EU és a NATO közötti viszonyról, a Száhel-övezetről vagy az indiai-csendes-óceáni térségről”.
Amerikai diplomáciai források az AFP hírügynökségnek pozitívak és produktívnak minősítették a megbeszélést, „közös megállapodást született, amely alkalmat teremt a francia-amerikai együttműködés elmélyítésére és megerősítésére”. Az amerikai fél szerint azonban „még sok nehéz munka van hátra a közös döntések meghozataláig”, amelyeket a két elnök október végi európai találkozóján fog véglegesíteni.
A amerikai külügyminiszter a nap folyamán a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannak is egyeztetett. Ez utóbbi találkozó azonban diplomáciai források szerint hűvösebb légkörben történt, a két fél nem tartott sajtótájékoztatót a megbeszélést követően.
A francia diplomácia júniusban melegen üdvözölte a Párizsban felnőtt és franciául anyanyelvi szinten beszélő Antony Blinkent, aki Franciaországot második hazájának tekinti. Amióta azonban Jean-Yves Le Drian ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte a tengeralattjáró-ügyet, a fogadtatás kevésbé szívélyes. A francia külügyminiszter annak demonstrálására, hogy Franciaország nem szigetelődött el, hétfőn megbeszélést folytatott német, spanyol és lengyel kollégájával, valamint Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel. Kedden pedig olasz és holland kollégájával egyeztet
Franciaország úgy tekinti, hogy a válság megoldásának tétje nem kizárólag a francia, hanem az európai érdekek is a szövetségesek közötti együttműködéseket, illetve az indiai-csendes-óceáni térségben való jelenlétet illetően. Emmanuel Macron azt szeretné, hogy Franciaországot „indiai-csendes-óceáni hatalomként” ismerjék el az angolszász szövetségesek, de ennek keretei még nem tisztázottak.
(MTI)
Nyitókép: Sebastien Bozon / Pool / AFP
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
Nem lesz jó vége, ha a kontinens országai katonákat küldenek Oroszország ellen.
Valérie Hayer kiszervezné a migrációt Közép-Európába.
A tüntetők csütörtök este hirdettek ülődemonstrációt, miután sikertelennek nevezték az egyetem vezetése által összehívott vitát a Közel-Keletről.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
Húsvéti üzenettel jelentkezett az ukrán elnök.
Kanyarodó autót próbált előzni a személyi edző.
