A téma a tengeralattjáró-ügy volt.
Emmanuel Macron a hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a „konkrét döntésekről” egyeztetett, amelyeket a francia államfő a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt az úgynevezett tengeralattjáró-ügy miatt kialakult diplomáciai válság megoldására – közölte az Elysée-palota. A tájékoztatás szerint a „hosszú négyszemközti megbeszéléssel sikerült helyreállítani a Franciaország és Egyesült Államok közötti bizalmi viszonyt”. A két szövetséges folytatja „a közös érdekek mentén a koordinációs munkát, legyen szó az EU és a NATO közötti viszonyról, a Száhel-övezetről vagy az indiai-csendes-óceáni térségről”.
Amerikai diplomáciai források az AFP hírügynökségnek pozitívak és produktívnak minősítették a megbeszélést, „közös megállapodást született, amely alkalmat teremt a francia-amerikai együttműködés elmélyítésére és megerősítésére”. Az amerikai fél szerint azonban „még sok nehéz munka van hátra a közös döntések meghozataláig”, amelyeket a két elnök október végi európai találkozóján fog véglegesíteni.
A amerikai külügyminiszter a nap folyamán a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannak is egyeztetett. Ez utóbbi találkozó azonban diplomáciai források szerint hűvösebb légkörben történt, a két fél nem tartott sajtótájékoztatót a megbeszélést követően.
A francia diplomácia júniusban melegen üdvözölte a Párizsban felnőtt és franciául anyanyelvi szinten beszélő Antony Blinkent, aki Franciaországot második hazájának tekinti. Amióta azonban Jean-Yves Le Drian ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte a tengeralattjáró-ügyet, a fogadtatás kevésbé szívélyes. A francia külügyminiszter annak demonstrálására, hogy Franciaország nem szigetelődött el, hétfőn megbeszélést folytatott német, spanyol és lengyel kollégájával, valamint Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel. Kedden pedig olasz és holland kollégájával egyeztet
Franciaország úgy tekinti, hogy a válság megoldásának tétje nem kizárólag a francia, hanem az európai érdekek is a szövetségesek közötti együttműködéseket, illetve az indiai-csendes-óceáni térségben való jelenlétet illetően. Emmanuel Macron azt szeretné, hogy Franciaországot „indiai-csendes-óceáni hatalomként” ismerjék el az angolszász szövetségesek, de ennek keretei még nem tisztázottak.
(MTI)
Nyitókép: Sebastien Bozon / Pool / AFP
A francia közvélemény-kutató intézet Jordan Bardella-t több ellenféllel is szembesítette, köztük a szélsőbaloldali és a mérsékelt baloldali jelölttel, valamint a centrista korábbi miniszterelnökökkel is.
Mindkét országban szigorítottak.
A Telegraph elemzése szerint a franciák, a németek és a britek állítólag azt akarják megakadályozni, hogy „Moszkva diktálja a feltételeket”.
Mike Lee szerint a franciák, a britek és a németek „öngyilkos” javaslatcsomaggal álltak elő.
Naná, hogy ez is szerepel Nagy-Britannia, Franciaország és Németország tervezetében.
Őket még nem kérdezték.
Oslóban már egy zuhany is 1500 forintba kerülhet csúcsidőben.
A 444.hu-nak délután egy óráig nem érte el az ingerküszöbét a téma, míg a Telex és a 24.hu teljes mértékben Magyar Péter narratívájából dolgozik.
