A bankolás is jelentősen drágul július 1-től

Az ügyfelek többsége 4,4 százalék körüli drágulással szembesül, egyes számlacsomagoknál azonban akár 8,1 százalékos emelés is előfordulhat.

Eközben Bulgáriában pár hónappal az euró bevezetése után az egekbe repültek az élelmiszerárak és az infláció.

A svédek továbbra is bíznak nemzeti valutájukban, a koronában és abban, hogy az a legnagyobb skandináv gazdaság számára védőpajzsként szolgál a viharos globális piacokon. Ezzel párhuzamosan az euró bevezetését egyre kevesebben támogatják az északi országban:
arányuk az egy évvel korábbi 32 százalékról 28,7 százalékra esett vissza a Svéd Statisztikai Hivatal szerdai közleménye szerint.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek 52,1 százalék ellenzi az euró bevezetését – írta a Világgazdaság.
Mint írták, a kutatást abban az időszakban végezték, mikor a svéd parlamentben pedzegetni kezdték a valutaváltás gondolatát. Januárban Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány megvizsgálja egy ilyen lépés előnyeit, ha a szeptemberi általános választásokat követően folytathatja munkáját – idézte a gazdasági portál.
Felidézték, hogy bár Svédország több mint három évtizeddel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, de eddig – néhány másik országhoz hasonlóan – nem tett eleget a közös valuta bevezetésére vonatkozó kötelezettségének. Sőt, 2003-ban népszavazáson utasították el az euró bevezetését.
Eközben Izlandon is zajlik az eszmecsere az euró bevezetéséről. Mivel a szigetország nem tagja a közösségnek, ott az euróövezeti csatlakozás az EU-ba való belépés mellékszálaként merült fel. Augusztusban pedig népszavazással döntenek majd arról, hogy folytassák-e a 2015-ben befagyasztott csatlakozási tárgyalásokat – írták.
Svéd elemzők szerint számos okból káros lenne az ország monetáris függetlenségének elvesztése. A svéd jegybank, a Riksbank például elveszítené a kamatlábak megállapításának jogát, így Svédország nem tudná többé monetáris politikáját a saját gazdasági igényeihez igazítani, illetve recesszió idején az export fellendítése érdekében csökkenteni az árfolyamot.
Emellett a csatlakozás a skandináv államot az euróövezet költségvetési és adósságproblémái részesévé tenné, azaz osztoznia kellene a többi tagállam gazdasági helyzetéért viselt felelősségben.
Arra is rámutattak, hogy Svédország már mélyen integrálódott az EU belső piacába, közgazdászok szerint a közös valuta bevezetéséből származó közvetlen pénzügyi haszna minimális lenne, ami feleslegessé teszi a csatlakozás kockázatainak a vállalását. Arról nem beszélve, hogy a svéd közvélemény körében továbbra is nagy a szkepticizmus a témát illetően.
A lap összeállításából kiderült, hogy Bulgáriában pár hónap alatt komoly problémákat okozott a közös európai fizető eszköz bevezetése:
a balkáni ország ellen néhány hónappal euróövezeti csatlakozása után, június elején máris túlzottdeficit-eljárás megindítását javasolta az Európai Bizottság, mivel tavaszi előrejelzése szerint költségvetési hiánya 2026-ban eléri a GDP 4,1 százalékát.
Közben Bulgáriának az euróövezet legmagasabb inflációs rátájával is meg kell küzdenie, ami máris az „egekbe lőtte” az élelmiszerárakat.
Az áprilisban földcsuszamlásszerű győzelmet arató Progresszív Pártra pedig hatalmas nyomás nehezedik, hogy tegyen valamit az élelmiszerárak ügyében. Ugyanis az élelmiszerek közül a paradicsom ára 28,8 százalékkal, a paprikáé 24,8 százalékkal, a káposztáé pedig 18,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – sorolták.
A fenti példákat végignézve a Tisza-kormánynak is lehet érdemesebb lenne jobban körüljárnia az euróövezeti csatlakozás témáját és annak várható következményeit.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay