Kína „baráti kapcsolatra” törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal. Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, hangsúlyozták, hogy hajlandók támogatni az újjáépítést.
Kína „baráti kapcsolatra” törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal – jelentette ki hétfőn Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő. A tisztségviselő közölte, hogy Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, illetve hangsúlyozta, hogy hajlandók támogatni az újjáépítést.
Azzal kapcsolatosan nem fogalmazott teljesen egyértelműen, hogy elismerik-e a tálibokat a dél-ázsiai ország új kormányaként, mindössze annyit mondott, hogy tiszteletben tartják az afgán nép választását. Emellett reményét fejezte ki, hogy sima és békés lesz az átmenet Afganisztánban, valamint kiemelte, hogy a felkelők többször is úgy nyilatkoztak, hogy jó viszonyt szeretnének kialakítani Kínával.
Geopolitikai helyzet
Peking korábban felelőtlennek nevezte a hirtelen amerikai kivonulást, mondván, az polgárháború veszélyével fenyeget. Emellett még előző hónapban, júliusban bejelentették, hogy Kína támogatja a tálibokat, ha elhatárolódnak az ujgurok közt tevékenykedő iszlamistáktól.
Afganisztán határos Kínával, igaz, a közös határszakasz csupán 76 kilométer hosszú. A kínai kormány az utóbbi években tárgyalásokat kezdett a tálibokkal, akiknek egy küldöttsége az országban is járt. A radikálisok második számú vezetője, Abdul Gáni Baradar molla július végén találkozott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.
A tálibok a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, és végül vasárnap bevették Kabult is. Ezzel párhuzamosan az afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/STRINGER
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Feszültség az EU élén, a magyar miniszterelnök miatt kerülhet padlóra a brüsszeli vezető.
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
A közbeszéd hisztérikus megnyilvánulásai ellenére sem vagyunk tehát a harmadik világháború előszobájában.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
