Számottevő befolyást igyekszik gyakorolni az amerikai ügyészségek működésére Soros György, illetve Mark Zuckerberg. A beavatkozások fő célja az ítélkezési gyakorlat lazítása.
Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Több mint 18 millió dollárt költött 2015 óta Soros György arra, hogy a kerületiügyész-választásokon az általa preferált jelöltek kerüljenek ki győztesen. Huszonkilenc esetből csak hétszer veszítettek a jelöltjei, vagyis projektje sikeresnek tekinthető – írja a The American Conservative és a The Federalist.
Az Egyesült Államokban a kerületi ügyészeket a legtöbb esetben nem kinevezik, hanem választják – ezért van szükség kampányra. Az ilyen kampányokra azonban nem szokás pénzt költeni, ezért hozza különösen hátrányos helyzetbe a Soros-féle akciósorozat az általa támogatott ügyészek ellenjelöltjeit.
A kampánytámogatásnak köszönheti a San Franciscó-i kerületi főügyészi pozíciót az a Chesa Boudin, aki korábban Hugo Chávez venezuelai diktátor tolmácsa is volt. Boudin politikájának hatására a kaliforniai város kiengedte börtönlakóinak felét, legalizálta a sátorban lakást, a kábítószer-fogyasztást, a prostitúciót és a köztéri ürítést.
Az illinois-beli Cook megyében Sorosék 2 millió dollárt költöttek arra, hogy egy bizonyos Kim Foxx legyen az ügyész. Foxx nyert, hivatalba lépése után a Law Enforcement Legal Defense Fund, a bűnüldöző szervek munkatársainak érdekvédelmi alapja jelentése szerint 13 százalékkal esett a vádlottat bűnösnek nyilvánító ítéletek száma a súlyos bűncselekmények pereiben, és 39 százalékkal nőtt a bíróság által ejtett esetek száma.
A kampányok ilyetén manipulálásának hivatalos célja, hogy véget vessen a „tömeges bebörtönzések” évtizedeinek. A börtönbüntetésre ítéltek száma a hetvenes évektől növekedett gyorsan, a legnagyobb ugrás a nyolcvanas években következett be. A baloldal szerint ennek oka, hogy már kisebb törvénysértésért is aránytalanul nagy büntetésre ítélik az elkövetőket.
A bebörtönzött elkövetők számának növekedése pozitív hozadékkal járt: a kilencvenes évektől megerősödött a közbiztonság, és rekordmértékben csökkent a bűnözés. A mostani javaslatok a bebörtönzöttek számának csökkentésére vonatkozóan már egyszer divatban voltak, mégpedig a hatvanas-hetvenes években. Alkalmazásuk akkor a bűnözési ráták növekedéséhez vezetett.
A hetvenes-nyolcvanas években – Heather Mac Donald kriminológus a City Journalon megjelent összefoglalója szerint – sem az egyszeri drogfogyasztók és a kis dílerek, hanem az erőszakos bűncselekményekért elítéltek voltak a legnagyobb arányban, 36 százalékban felelősek a növekményért, a drogügyben elítéltek 33 százalékkal következtek utánuk. 1990 és 2000 között a növekményért 53 százalékban voltak felelősek az erőszakos elkövetők, 1999 és 2004 között pedig 100 százalékban.
A 2007-es statisztikák szerint például minden olyan 31 emberre, akit erőszakos bűncselekmény miatt csuktak le, jutott 69, akit letartóztattak, mégis távozhatott. Sőt a JFA Institute becslése szerint ugyanazon évben az erőszakos bűncselekményt elkövetőknek csak a 3 százaléka kötött ki végül börtönben. Gyakran felfüggesztik a börtönbüntetéseket, próbaidőre küldik vagy közmunkára ítélik az elítéltet. Azoknak a többsége, akik letöltendő börtönt kapnak, rendszerint visszaeső bűnöző.
2009-ben a börtönbüntetések teljes átlaga 30 hónap volt. Az erőszakos bűncselekményekre átlagosan 48, a nem erőszakosakra 24 hónapot szabtak ki. A 2011-es statisztikák szerint az állami börtönökbe frissen érkezők 43 százaléka 2–4 évet kapott, és az összes börtönlakó 57 százaléka volt legfeljebb 4 évre ítélve. A büntetések időtartamának csökkentése a rövidítésnél kisebb arányban mérsékelné a börtönpopulációt – derül ki a City Journal tanulmányából.
Heather Mac Donald szerint Amerikának nem az a baja, hogy túl sokan ülnek börtönben, a probléma gyökere, hogy túl sok a bűnelkövető. A tapasztalatok és a statisztikák szerint a járőrözés és a gyakori igazoltatás hozzájárulhat a bűnözés csökkenéséhez, ám a baloldal e gyakorlat ellen is hadjáratot folytat. A megnövekedett bűnözés oka a hatvanas évektől a családok – főleg a fekete családok – szétesése és az apahiány.
Ennek ellenére Soros György – és Mark Zuckerberg, a Facebook alapító elnöke – rengeteg pénzt költ az ítélkezési gyakorlat lazítására a liberális kerületi ügyészek helyzetbe hozásával, valamint más eszközökkel is – derül ki a The American Conservative cikkéből. Az ügyészhadműveletet megelőzte, hogy 2014-ben a Soros-féle Open Society Foundations ötvenmillió dollárt adott az American Civil Liberties Union (ACLU) nevű liberális emberi jogi szervezet tömeges bebörtönzés elleni kampányára.
Eközben óvadékalapok (bail fund) tucatjai működnek az országban, amelyeket bőszen támogatnak a filantróp milliomosok. Az óvadékalapok azzal foglalkoznak, hogy kifizetik az óvadékot a gyanúsítottaknak. A 2020. tavaszi–nyári BLM-tüntetések kapcsán a rendőrség által letartóztatott zavargók tömegeit támogatták ilyen alapok. Maga Kamala Harris mostani alelnök is reklámozott egy ilyen alapot, a Minnesota Freedom Fundot, amelynek ezáltal a 2019-es 100 ezer dollárról 2020-ra 30 millióra nőtt az éves bevétele.
Jelentős óvadékalap a The Bail Project, amely sok támogatást kap a Borealis Philanthropytól és a Fund for Fair and Just Policingtól – mindkettő baloldali aktivistacsoport. Utóbbi gazdája a Tides Advocacy nevű, társadalmi igazságosságért harcoló szervezet, emellett olyan magánalapítványok támogatták a létrejöttét, mint a The Atlantic Philanthropies és az Open Society Foundations. Valójában baloldali filantrópok bonyolult hálózatába illeszkedik – írja a The American Conservative.
Az eredmény nem maradt el: az FBI adatai szerint 2020-ban jelentősen emelkedett a bűnözés Amerikában, a gyilkosságok aránya például majdnem a negyedével. Jeff Asher elemző szerint ez azt jelenti, hogy 16 ezerről 20 ezerre emelkedett a gyilkosságok száma – írja a Vox. Az emelkedést olyan szervezetek adatbázisai igazolják, mint a Council on Criminal Justice. Philadelphiában, ahol a 2017 óta hivatalban lévő Larry Krasner kerületi főügyész megválasztására Sorosék 1,6 millió dollárt költöttek, a Politico adatai szerint 2020 áprilisa óta 29 százalékkal emelkedett a gyilkosságok száma, ami az utóbbi három évtized legrosszabb adata. A növekedés persze nem kizárólag az új főügyész személyének tudható be, de a Law Enforcement Legal Defense Fund jelentése azt mutatja, hogy a progresszív ügyészek hivatalba lépése után mindenhol megnövekedett a bűnözés.
Miért választják az ügyészeket?
A kerületi főügyész hivatalának eredete a mai New York helyén a hollandok által alapított Nieuw-Amsterdamig vezethető vissza. A Manhattan szigetének csücskén 1624-ben létesített erőd és a köré épülő gyarmati település hozta magával azt a holland politikai rendszerben bevett szokást, hogy az állam részéről van egy ügyész helyi szinten is. A gyarmatok a korai demokrácia kísérleti terepei voltak, és számos hivatalt választás útján töltöttek be, így az ügyészét is. 1664-ben Nieuw-Amsterdamot elfoglalták az angolok, és átkeresztelték New Yorkra. Az angol gyarmatok átvették a kerületi ügyész gyakorlatát, sőt a 19. században királyi ügyészként Angliában is elterjedt a hivatal.
Nyitóképen: Az utcai erőszak és gyilkosságok számának növekedése ellen tüntető békemenetet biztosító rendőrök Bronxban. Fotó: Getty Images / Spencer Platt
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A konzervatív értékek lényege: Hogyan menthetik meg társadalmainkat?
Szerinte automatikusan működő, bólogató, végrehajtó emberekből áll a szervezet, amelyben senkinek nem lehet önálló gondolata.
Hirtelen nagyon fontos lett a szuverenitás, amiről eddig úgy tudtuk, nem is létezik.
Az elkövető 15 éves kora óta 39 bűncselekményt, köztük több betörést követett el.
A demokraták utoljára hét évvel ezelőtt állították le az amerikai kormányzat működését.
Fontos adóváltozásokra készül a kormány, több területen is módosulnak a törvények, a teljes csomag első részét csütörtök este teszik közzé, de már előre elárult a Nemzetgazdasági Minisztérium a sajtónak néhány részletet. Az édesanyák szja-mentességét is érintik a változások.
Magyar Péter egy senki, Majka pedig nem rapper – szögezte le Kötter.
