Hasonlóan járnak el minden olyan oldallal, amelynek köze lehet a délkelet-ázsiai ország hadseregéhez. A junta a puccs óta többször megsértette az oldal közösségi szabályzatát is – szögezte le közleményében a Facebook. A katonaság részéről egyelőre nem kommentálták a bejelentést. Vasárnap a Facebook már törölte a hadsereg információs oldalát, amely az indoklás szerint erőszakot szított.
A Facebook 2018-ban rosszindulatú tartalmak megosztása miatt letiltotta a hadsereg főparancsnokának, Min Aung Hlaingnak a profilját, a novemberi mianmari választások előtt pedig több száz, a katonasághoz köthető fiókot szüntetett meg. A mianmari hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, és letartóztatta az országot vezető politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí államtanácsost és Vin Mjin államfőt. A katonaság arra hivatkozott, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választásokkal kapcsolatos panaszait. A választáson Aung Szan Szú Kjí pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elsöprő győzelmet aratott.
A puccs óta, a kihirdetett rendkívüli állapot ellenére, rendszeresek a tömeges tiltakozások Mianmarban. Az erőszakba torkolló demonstrációknak a hivatalos közlés szerint három halálos áldozata van, a Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint azonban legalább nyolcan vesztették életüket, beleértve egy 26 éves férfit is, aki őrizetben halt meg, mert nem látták el a tüntetésen szerzett lőtt sebét. Az AAPP összesen 726 őrizetbe vett emberről tud, akik közül eddig 62-t engedtek szabadon.
Csütörtökön ismét demonstrációkról adtak hírt Rangunból, ahol a hatóságok megpróbálták megakadályozni a tüntetésekre igyekvő diákokat abban, hogy elhagyják a kampuszokat. Helyszíni beszámolók szerint körülbelül ezer, a hadsereggel szimpatizáló ember gyűlt össze Rangun belvárosában, összecsaptak a hatalomátvétel ellen tiltakozókkal, megtámadták a helyszínről tudósító riportereket és fotósokat is.