Putyin hadüzenete címmel készített összefoglalót Törökország és Oroszország közelmúltban egyre élesedő konfliktusáról a Der Tagesspiegel. A német lap megemlíti, hogy e sorok írásakor Oroszország Idlibben bombázza épp a szír polgárháború Törökországhoz hű harcosait, amely nyílt és erőszakos fellépés Ankara irányába.
Néhány hónapnyi csendet követően lángoltak fel a feszültségek a két ország között Szíriában. A szíriai Idlib tartományban az orosz légierő a héten mintegy 80 Törökországhoz hű harcost lőtt le.
A török határtól néhány kilométerre fekvő Failak al Sham milícia kiképzőtáborának megtámadása súlyos csapást jelentett a felkelőknek – egyúttal nyílt hadüzenetnek is tekinthető. Moszkva egyértelműen növeli az Ankarára nehezedő nyomást, és fel is szólította a török kormányt, hogy ne avatkozzon bele a Hegyi-Karabahot érintő konfilktusba. Erre válaszul Erdogan újabb észak-szíriai invázóval fenyeget – összegezte a helyzetet a Tagesspiegel.
Oroszország és Törökország évek óta képes együttműködni a térségben annak ellenére, hogy Moszkva Bassár al-Aszadot, Ankara pedig a szír államfő ellen harcoló ellenzéket támogatja. Eddig ez az együttműködés mindkét fél számára előnyös is volt: Oroszország képes volt leválasztani Törökországot – amely NATO tagország – nyugati szövetségeseiről, és elérte, hogy saját érdekeit érvenyesíthesse Szíriában – írja a lap.
Tavasszal Vlagyimir Putyin és Erdogan megállapodtak a szíriai szövetségeseik közötti tűzszünetben, amely stabilizálta az Idlibben kialakult feszült helyzetet. Ezért is különös jelentőségű ennek a tűzszünetnek a felrúgása, valamint az a hevület, amellyel Aszad nekitámadt Idlibnek visszafoglalni azt. A hadműveletet „terrorellenes akcióként” végzik az oroszok a szír rezsimmel karöltve, így jórészt haszontalan az európai hatamak tiltakozása az ENSZ platformjain.