A koronavírust érintő témákon kaptak hajba az AfD párttagjai az éves kongresszuson

A koronavírus-járvány miatt tett kormányzati intézkedések körüli viták határozták meg a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD) vasárnap véget ért éves kongresszusát. Az észak-rajna-vesztfáliai Kalkarban rendezett kongresszuson a párt társelnöke, Jörg Meuthen beszédében felvetette, bölcs dolog-e diktatúraként jellemezni a szövetségi kormány és a tartományi kormányok járványügyi védekező intézkedései révén kialakult helyzetet. Úgy vélte, hogy Németországban nincs diktatúra, amit az is bizonyít, hogy egy ellenzéki párt az emberek szabadságát szigorúan korlátozó rendkívüli szabályok mellett is megtarthatja kongresszusát. Hozzátette: azt is érdemes megfontolni, hogy az AfD-nek vajon föltétlenül közösséget kell-e vállalnia a magát másként gondolkodók mozgalmának (Querdenker) nevező laza szövetséggel, amely mások mellett különböző összesküvés-elméletek hívőit fogja össze, és az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) elleni védekezés szükségességének megkérdőjelezésére szervezett tüntetésekkel vált ismertté.

A 2013-as alapítás idején mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára összpontosító párt társelnöke hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy az AfD számára nem az eddigi „goromba, agresszív és fékevesztett” fellépés erősítése hozza meg a választási sikereket. Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség. Jörg Meuthen kongresszusi beszéde felháborodást okozott a küldöttek körében. Alexander Gauland tiszteletbeli elnök – aki a Bundestagban korona-diktatúrának nevezte a kormányzati járványügyi lépésekkel kialakított közállapotokat – kijelentette, hogy nem hajlandó a társelnök által szorgalmazott „cenzúra” alá vetni magát.

Az Alexander Gauland körül csoportosuló kongresszusi küldöttek – a német sajtóban radikálisnak és szélsőségesnek is nevezett AfD-szárny képviselői – kezdeményezésére előterjesztettek egy határozati javaslatot, amely szerint a kongresszusnak vissza kell utasítania és el kell ítélnie Jörg Meuthen „megosztó magatartását”. A heves vita után végül a küldöttek 53 százalékának támogatásával úgy döntöttek, hogy nem veszik napirendre a javaslatot. A küldöttek 47 százaléka azt pártolta, hogy tárgyalják meg az indítványt és szavazzanak róla. A szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD a Bundestag egyetlen pártja, amely hagyományos formátumban, a küldöttek közvetlen jelenlétével tartotta meg 2020-as kongresszusát. A kalkari önkormányzat fertőzésvédelmi óvintézkedésekre kötelezte a rendezvény résztvevőit, így például a szájat és az orrot takaró maszkot mindenki csak a beszéde, felszólalása idejére vehette le. A küldöttek betartották az előírásokat. Az AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.

(MTI)