Megsemmisítené a „liberális fasizmust” a grúz kormányfő
Kobakhidze élesen támadta a kormányellenes tüntetéseket.
A tüntetők kiszabadították a volt elnököt.
Kormányzati épületeket ostromoltak meg tüntetők kedden hajnalban Kirgizisztán fővárosában, benyomultak a kabinet, valamint a parlament irodáiba, az elnöki palotába. Hívei kiszabadították a korrupció miatt 11 évnyi börtönbüntetésre ítélt volt elnököt, Almazbek Atambajevet. A helyi sajtó – az Akipress és a 24.kg netlapok – beszámolói szerint a hétvégi parlamenti választások eredményét elutasító, több ezer demonstráló autókat gyújtott fel, majd közülük sok átmászott a parlamentet övező kerítésen és behatolt az épületbe. A rendőrség vízágyúkkal, könnygázzal próbálta megállítani őket, ám sikertelenül. Az összecsapásokban legalább százan megsérültek. Atambajevet az állambiztonsági hivatal épületéből szabadították ki, de nemcsak őt, hanem több más volt vezető tisztségviselőt is. Hogy ezt miért tették, egyelőre nem szerepel a híradásokban.
A tüntetés még hétfőn reggel kezdődött Biskek főterén a parlamentbe bekerülési küszöböt a hétvégi választáson átlépni nem tudó, legalább tíz párt és híveik részvételével. Állításuk szerint a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek és szavazatokat vásároltak. Tizenkét párt vezetője ezért levélben szólította fel a kirgiz központi választási bizottságot a voksolás érvénytelenítésére és új választás kiírására.
A választáson a legtöbb szavazatot kapó – 25 százalékos aránnyal győztesnek hirdetett – Egység (Birimdik) nevű szocialista párt elnöke Adilet Szultanalijev időközben Twitter-oldalán bejelentette: „A Birimdik kész részt venni a megismételt választásokon a Zsogorku Kenesbe (parlament), amennyiben meghirdetnek ilyet. A Birimdik ugyanerre szólítja fel azon pártokat is, amelyeknek sikerült a 7 százalékos parlamenti küszöböt átlépniük” – írta Szultanalijev. Vasárnap a választásra jogosult 3,5 millió kirgizisztáni állampolgár 56 százaléka járult az urnák elé.
Az 1991-ben függetlenné vált, 6,5 millió lakosú Kirgizisztánban az első két, szabadon választott elnöknek tömeges tiltakozó megmozdulások hatására kellett távoznia a hatalomból. Az első békés kormányváltásra 2017-ig kellett várni, amikor a jelenlegi elnök, a 2023-ig hivatalban lévő Szooronbaj Dzsejenbekov váltotta Atambajevet.
(MTI)
(Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko)