A Momentum román testvérpártja nekiment a kisebbségvédelmi kezdeményezésnek

„A Minority SafePack (MSPI) nyilvános meghallgatásán Ramona Strugariu, az USR-PLUS EP-képviselője aljas és mélyállami reflexeket idéző vádakat fogalmazott meg ellenem” – írja közösségi oldalán Vincze Loránt RMDSZ-es képviselő.

A napokban lezajlott az első olyan közmeghallgatás az Európai Parlamentben, amely egy polgári kezdeményezés nyomán jött létre. Az európai polgári kezdeményezésekről szóló szabályzat egyébként már régóta tartalmazza azt, hogy amennyiben egy téma esetében összegyűlik több mint egymillió uniós polgár aláírása, szervezni kell egy közmeghallgatást, vagy nyilvános meghallgatást a téma kapcsán. A kezdeményező bizottság tagjai fejezetenként mutatták be javaslataikat az Európai Parlament szabadságjogok- (LIBE), művelődési- (CULT) és petíciós- (PETI) szakbizottságai által szervezett meghallgatáson.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az MSPI-kezdeményezés koordinátora lapunknak elmondta, hogy az EP-képviselők többsége, de az európai intézmények képviselői is pozitívan viszonyultak az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslataihoz.

amennyiben az Európai Bizottság jogalkotást kezdeményez a javaslatai alapján.

„Azért érzem pozitívnak a történteket, mert a felszólaló parlamenti képviselők háromnegyede támogatóan beszélt a kezdeményezésről, ez pedig több mint 32 képviselőt jelent – különböző tagállamok és különböző pártok képviseletében” – magyarázza Vincze Loránt lapunknak.

A kisebbségi kérdések máig tagállami hatáskörben vannak

Az, hogy a kisebbségvédelem kényes téma az Unióban, nem kérdés. Vincze Loránt kifejti: „Teljesen abszurd, hogy 2020-at írunk, és ez a kérdéskör máig megoldatlan. Szeretnénk végre napirendre helyzeni ezt a témát,

Maguk az intézmények voltak azok, amelyek folyamatosan elutasították: az Európai Parlament, de legfőképpen az Európai Bizottság.”

Az Európai Parlamentben napjainkban egyébként már van egy olyan többség, amely a kisebbségi törekvéseket támogatja – az előző ciklusban is volt két olyan határozat, amely kérte az Európai Bizottságot, hogy minimum standardokat hozzon létre a kisebbségvédelemben, ám ezeket a Bizottság nem követte. Most viszont adott több mint egymillió polgárnak a kérése, így nem kerülhető meg az ügy, hiszen az Európai Unió kötelezettséget vállalt, hogy a polgári kezdeményezést, mint jogi eszközt, használja. „Ez valójában egy demokratikus részvételt bátorító eszköz. Itt az ideje ebben előrelépni” – fogalmaz az RMDSZ-es EP-képviselő.

Vincze Loránt (RMDSZ)

„Érzékeny tagállamok”

Hogy egyes tagállamok vagy régiók érzékenyebbek a témát illetően, az teljesen érthető. Köztudott, de a múlt heti meghallgatáson is kibukott, hogy Spanyolországban például erősen fogas kérdés a kisebbségi jogok kérdése. A különböző régiókban – Katalóniában és Baszkföldön – a spanyol nyelv érvényesítése és oktatása nagyon fontos kérdés a többségi spanyolok számára. A rendszerváltás óta független balti államokban pedig, az ott élő orosz etnikumú kisebbség jelenleg is állampolgárság nélkül tengődik, hiszen sem uniós, sem orosz állampolgárságuk nincs. Erre sem sikerült máig jó megoldást találni.

Szintén nem sikerült megoldani a Jugoszláviából a '90-es években a háború nyomán Nyugat-Európába menekülő több tízezer roma helyzetét sem, így hát ők is állampolgárság nélküli emberek jelenleg. Ugyanakkor, mivel ők is az őshonos kisebbségek csoportjába tartozó személyek, a Minority SafePack esetükben is fogalmaz meg javaslatokat.

Mitől őshonos egy kisebbség?

Ezeket a kritériumokat az Európa Tanács és az ENSZ fogalmazták meg a legátfogóbban. Annak ellenére, hogy nincs egy közös meghatározás, csak leírás – és különböző elnevezések –, az őshonos kisebbségek esetében alapvetően

amelyek az adott régiót a szülőföldjüknek tekintik, az identitásukat meg kívánják őrizni, és történelmileg őshonosnak számítanak. „Legtöbb esetben az államok elismerik ezeket a kisebbségeket, azonban szép számmal akad olyan is, ahol az adott ország nem ismeri el a területén élő őshonos kisebbségeket. Például Franciaország a különböző nyelvi csoportokat (bretonokat, elzásziakat, baszkokat), vagy Görögország az ott élő őshonos török kisebbséget” – sorolja Vincze.

Olyanok is felszólaltak az ügy mellett, akik eddig sosem

„Vannak olyan képviselők, például Dániából, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból, akikkel eddig nem voltunk kapcsolatban, tehát nem tagjai a kisebbségi frakcióközi munkacsoportnak, nem lobbiztunk náluk személyesen, mégis eljutott hozzájuk az üzenet, és fontosnak tartják ezt a témát. Az is látványos előrelépés, hogy

Felvetette egyébként a beszéd elején, hogy ő szlovákként akár mondhatna mást is, de nem mond, hanem támogatja ezt az ügyet” – meséli lelkesen az RMDSZ-es képviselő.

Románia nem hazudtolta meg magát

A románok persze pont ellenkező állásponton voltak. Románia volt az egyetlen állam a közmeghallgatáson, amely mereven elzárkózott a támogatástól. Ők kezdetektől fogva elutasítják a kezdeményezést, és nem egyszer perre is mentek már az ügyben. Mind a két pert elveszítették, ennek ellenére továbbra is harcolnak a kezdeményezés ellen, és ennek hangot is adnak különböző hangsúllyal.

„A néppárti román kollégák kimértebben fogalmaztak, a liberális frakcióban ülő USR-PLUS-os kolléganő viszont eléggé gyalázó megfogalmazásokkal támadta meg a személyemet, így akart ütni egy nagyot magán a kezdeményezésen” – mondja Vincze. „Alapvetően arról beszélt, hogy amiatt, hogy aláírásokat gyűjtöttem, és én koordináltam a MSPI-kezdeményezést korábban, ezért összeférhetetlenség áll fenn az esetemben, hogy most az Európai Parlamentben a polgári kezdeményezésekért felelős jelentéstevő vagyok. Természetesen ez jogilag és politikailag is nonszensz, hiszen jogilag csak az összeférhetetlen, ami a mandátum idején történt, politikailag meg azért nonszensz, mert európai parlamenti képviselőként azt a megbízatást teljesítem, amivel a választóim elláttak, és ez a MSPI kezdeményezés érvényre juttatása. Ez Európa közös érdeke.

A Momentum román testvérpártjának hozzáállása a kisebbségi kérdéshez

Vincze szerint Romániában a Momentum testvérpártjaként ismert USR-PLUS szövetség olyan szerepben tetszeleg, hogy a kisebbségi kérdésben ők egy másfajta megközelítést képviselnek: a kisebbségi jogokkal befogadóak, és náluk magyar emberek is megjelennek a jelöltlistáikon. „Az ilyen alkalmakkor azonban kibújik a szög a zsákból, és kiderül, hogy egyáltalán nem őszinték ezekben a hazai megnyilatkozásokban, sőt minden ami a romániai magyarságnak kedvező volna, azt ők megtámadják, elutasítják. A kezdeményezésről én egy emberüket hallottam eddig beszélni, a képviselő asszonyt most, ő pedig ilyen módon szólalt meg, tehát nem mondhatnám kedvezőnek a viszonyulásukat az ügyhöz. Tulajdonképpen ez illeszkedik a százéves román szándékba – amióta Románia jelenlegi formájában fennáll –, hogy a romániai magyarságot nem tudják partnerként elfogadni.

– jegyzi meg az RMDSZ-es képviselő.

Az USR kapcsán egyébként mindenféle párton belüli csoportokról lehet hallani, akik elvileg a kisebbségi kérdésekkel foglalkoznak, azonban a párt programja mai napig nem tartalmaz erre vonatkozó pontokat. Nem beszélve arról, hogy egy párt esetében mindig az a döntő, amit a vezetők mondanak, és az, amit megválasztott képviselőként képviselnek. Vincze Loránt szerint „ebben elégtelenre vizsgázott az USR-PLUS Romániában”. A magyar EP-képviselő úgy véli, zsákbamacska, amit megpróbálnak eladni a magyar közösségnek. „Sajnos úgy tűnik, a nagyvárosokban sok magyar figyel erre az üzenetre, és még nem jöttek rá arra, hogy valójában ez egy becsapás. Talán ez a mostani incidens is egy olyan érvet jelent majd, amivel belátják, hogy

és csak onnan várható jó megoldás a közösség számára. Még nincs olyan román párt, aki felvállalná a kisebbségi ügyeket és azokat végig is vinné.”

Nyitókép: Ramona Strugariu (USR-PLUS), fotó: EP / Marc Dossmann