Moszkva nem kíván függeni Európa „szeszélyeitől”, és fejlődését úgy akarja biztosítani, hogy azt önerőből, vagy azokkal való partnerségben tehesse meg, akik készek erre az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján.
”, és fejlődését úgy akarja biztosítani, hogy azt önerőből, vagy azokkal való partnerségben tehesse meg, akik készek erre az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján.Arra a kérdésre, hogy Moszkva válaszol-e majd az ellene bevezetendő új szankciókra, Lavrov kijelentette, hogy „a nemzetközi ügyekben a kölcsönösség elvét még senki sem törölte el”. Emlékeztetett rá, hogy a nyugati szankciók bevezetése már jóval az ukrán fordulat és a krími referendum előtt megkezdődött: Barack Obama amerikai elnök a folyamatot már akkor beindította, amikor Edward Snowden informatikus Oroszországba szökött. A tárcavezető elismerte, hogy a korábban a titkosszolgálatoknak dolgozó Snowden „megsérthette” ugyan az amerikai törvényeket, „de leleplezte az Egyesült Államok szervezeteinek abszolút jogellenes, illegitim és sok vonatkozásban bűnös tevékenységét” más országokkal szemben.
A külügyminiszter szerint Oroszország „hozzászokott a szankciókhoz” és megtanulta helyettesíteni az importot. „Az elmúlt években meggyőződtünk nyugati partnereink megbízhatatlanságáról, beleértve sajnos az Európai Unió tagjait” – nyilatkozott Lavrov, hozzátéve, hogy az energetikától az éltechnológiák fejlesztéséig számos terv létezett Moszkva és az EU együttműködésére. Rámutatott, hogy az EU és Oroszország ugyanabban a geopolitikai térben helyezkedik el, ami „nagyon komoly viszonylagos előnyt biztosít a számukra”, amit nem kihasználni súlyos hiba lenne a geopolitikai és geoökonómiai versenyben.