Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
A díszszemlét eredtileg május 9-én, a német kapituláció évfordulóján tartották volna meg, de Putyin a Covid-19-járvány miatt a halasztás mellett döntött.
Ki kell állni a történelmi igazság mellett, miszerint a hitleri és a vele szövetséges haderő zömét a Vörös Hadsereg győzte le, és a nácizmus elleni harc terhének nagy részét a szovjet nép viselte – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából a moszkvai Vörös téren rendezett katonai díszszemlén szerdán. Szavai szerint 1941-ben Németország és szövetségesei fegyveres erejének több mint 80 százalékát vonták össze a Szovjetunó ellen. Mint mondta, a szovjet nép több mint 600 ellenséges hadosztályt, valamint az ellenséges repülőgépek, tankok és tüzérségi ágyúk 75 százalékát semmisítette meg. Ez „a becsületes, semmivel el nem homályosított igazság a háborúról”, amit meg kell védeni az elkövetkező nemzedékek számára – hangsúlyozta. „A mai díszszemlét ennek a szent igazságnak a tiszteletére rendeztük meg, a győztesek kiemelkedő nemzedéke számára, amely meghatározta az egész második világháború kimenetelét” – mondta az orosz elnök.
Putyin szerint elképzelhetetlen, milyen lett volna a világ, ha nem kel védelmére a Vörös Hadsereg, amely „pótolhatatlan árat fizetett Európa szabadságáért”. Az orosz elnök egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nyitott a párbeszédre és az együttműködésre egy közös biztonsági rendszer létrehozása érdekében, amelyre nagy szüksége van a gyorsan változó világnak. Mint mondta, az országok csak együtt tudják megvédeni a világot „az új veszélyes fenyegetésektől”. A díszszemlét eredtileg május 9-én, a német kapituláció évfordulóján tartották volna meg, de Putyin a Covid-19-járvány miatt a halasztás mellett döntött. Az eseményt végül a frontról visszatért szovjet csapatok 1945. június 24-én megtartott parádéjának 75. évfordulójára tűzték ki, és annak ellenére is megtartották, hogy Moszkvában más tömegrendezvényt még mindig nem szabad tartani. A moszkvai belvárosban a főváros polgármesterének előzetes kérése ellenére több ezren gyűltek össze, hogy megtekinsék a haditechnika felvonultatását.
A díszszemle alatt sem a felvonuló katonák, sem a díszvendégek túlnyomó többsége nem viselt maszkot, a tribünön pedig minden hely foglalt volt. Oroszországban a nap folyamán 28 városban rendeztek katonai parádét, de több helyszínen – a járványhelyzet miatt – közönség nélkül. A moszkvai parádét Putyin mellett a Független Államok Közössége (FÁK) hat másik tagállama, valamint a Georgiától önkényesen elszakadt Abházia és Dél-Oszétia, továbbá Szerbia elnöke tekintette meg. A Vörös téren Oroszországé mellett 13 másik állam – köztük Kína, India, Szerbia és Mongólia – díszegységei vonultak fel. Az elmúlt hetekben a cseh, az örmény, az azeri, a türkmén és a horvát elnök különböző, de többnyire a járványhelyzettel összefüggésbe hozott okokból lemondta megjelenését a díszszemlén. A volt szovjetköztársaságok vezetői közül a balti államok és Ukrajna vezetői nem kaptak meghívást.
Moszkvában több mint 13 ezer, az egész országban pedig mintegy 64 ezer katona vonult fel. A Vörös téren 234 egységnyi haditechnikát mutatott be az orosz haderő, közülük 24 típust első alkalommal. A parádé idején az orosz főváros felett 75 repülőgép és helikopter szállt el, 16 alakzatban. A díszszemlét követően az államfők a Sándor-kertben, a Kreml falánál megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját. A leszármazottaknak a világháború részvevőinek portréival való felvonulását, az úgynevezett Halhatatlan Ezred tömegeket megmozgató menetelését a járványhelyzet függvényében júliusra halasztották. Az ünneplést az orosz városokban tűzijáték zárja majd.
(MTI)