Életbe léptek Washington szankciói az iráni hajózási vállalatok ellen

Életbe léptek az iráni tengerhajózási szállítmányozási vállalatok ellen hozott szankciók – jelentette be hétfőn este kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai kormányzat már tavaly decemberben jelezte, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság Hajózási Vállalata (IRISL) és annak sanghaji leányvállalata ellen szankciókat léptet életbe, de hathónapos türelmi időt hagyott – mint az amerikai külügyminisztérium megfogalmazta – „annak érdekében, hogy lehetővé tegye a humanitárius javakat Iránba exportálóknak az alternatív szállítási eszközök megtalálását”.

Lejárt a türelmi idő

A dokumentumban Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: „most, hogy a nagylelkű haladék ideje lejárt, azoknak a kereskedelmi vagy tengerhajózási vállalatoknak, amelyek továbbra is Iránnal kívánnak üzletelni, más teherhajókat vagy más tengeri szállítási eszközöket kell találniuk”. Az IRISL, amely a világ tizenötödik legnagyobb tengerhajózási szállítmányozási vállalata, már korábban is szerepelt az amerikai pénzügyminisztérium szankciós „feketelistáján” az atomprogramhoz kapcsolódó tevékenysége miatt. A most életbe léptetett büntetőintézkedések a tömegpusztító fegyverek teheráni programjához kapcsolódó tevékenysége miatt büntetik a céget.

Pompeo szerint a szankciók életbe léptetése „világos figyelmeztetés” mindazok számára, akik kapcsolatokat tartanak fenn az IRISL-lel és leányvállalatával, vagy bármilyen formában támogatják a vállalatok tevékenységét. Washington szerint ugyanis ezeknek az államoknak vagy vállalatoknak ugyancsak az Egyesült Államok lehetséges szankcióival kell számolniuk, hiszen tevékenységükkel hozzájárulhatnak Irán nukleáris és balisztikusrakéta-programjainak kifejlesztéséhez.     

Sokan a szírek ellen is szankciókat sürgetnek

Hétfőn egyébként amerikai republikánus és demokrata párti törvényhozók arra szólították fel a Trump-kormányzatot, hogy léptessen életbe „erőteljes szankciókat” Szíria ellen az úgynevezett Caesar Törvény értelmében. Ezt a törvényt tavaly decemberben Donald Trump elnök támogatásával terjesztették elő a törvényhozók és most, június közepén lép életbe. A törvény a szíriai újjáépítésre szánt segélyek befagyasztását és a damaszkuszi rendszer elleni szankciókat ír elő arra az esetre, ha a háborúban atrocitásokat elkövetőket nem vonják felelősségre.

„A szíriai nép túl sokat és túl sokáig szenvedett Aszad (elnök) és pártfogói alatt” – fogalmaztak a törvényhozók a kormányhoz intézett levélben, amelyet James Risch, a szenátus és Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának vezetői írtak alá. A levélben hangsúlyozták a többi között azt is, hogy a szíriai „rezsimnek és pártfogóinak véget kell vetniük ártatlan emberek legyilkolásának, és lehetőséget kell teremteniük a szíriaiaknak a megbékélés, a stabilitás és a szabadság felé vezető útra”.

A törvény a nevét Caesarról, a szíriai rendőrség egykori fotósának fedőnevéről kapta, aki 2013-ban megszökött és mintegy 55 ezer olyan fényképet vitt magával az Egyesült Államokba, amely a szíriai börtönökben dúló visszaéléseket és brutalitást mutatja meg. Caesar 2014-ben az amerikai kongresszus előtt zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson tárta fel a fényképek hátterét és mindazt, amit a szír börtönviszonyokról tudott. A fotós tavaly márciusban – bő, kék köpenybe bújva – megjelent az amerikai szenátusban is, ahol sürgette a politikusokat, hogy fogadják el a Damaszkuszt szankcionáló törvényt.

(MTI)