Missouri állam arra hivatkozva perli a kínai kormányt, hogy az ázsiai ország „hazudott a világnak” a veszélyről, emiatt felelős a világjárvány okozta vagyoni és nem vagyoni károkért.
Missouri állam keresetet indított a körzeti bíróság előtt a Kínai Népköztársaság kormánya ellen arra hivatkozva, hogy az ázsiai ország vezetése a kezdetektől fogva hazudott a járvány valós kockázatairól. Az amerikai állam álláspontja szerint mindez megalapozza Kína felelősségét a világjárvány okozta károkért, legyen az makrogazdasági, magánvagyoni vagy emberi jogi sérelem.
Eric Schmitt, Missouri főügyésze írásbeli nyilatkozatában rögzítette, hogy a kínai kormány hazudott a vírus veszélyeit illetően, és „nem tett meg mindent” azért, hogy lassítsa a járvány terjedését.
Egyelőre nehéz tisztán látni a kereset kapcsán, gyanítható ugyanis, hogy az egész nem több mint szimbolikus politikai gesztus, vagy – tekintettel arra, hogy idén választások lesznek Amerikában – egész egyszerűen egy kampányfogás.
A kereset komolyságát teheti ugyanis idézőjelbe az, hogy az egész már az Egyesült Államok jogrendszerénél elbukik. Az USA joga ugyanis egyrészt főszabály szerint nem teszi lehetővé más államok perlését amerikai földről (sőt, a szuverén immunitásra hivatkozásul az amerikai állampolgár sem perelheti az Egyesült Államok egyik államát sem). Másrészt pedig az USA alkotmánya a külügyi kérdéseket egyértelműen a szövetségi kormányzat kizárólagos hatáskörébe utalja, ennek megfelelően a külügyi álláspont kialakítása az elnökhöz tartozik – az USA Kína-politikája pedig egyértelműen külügyi kérdés.
Ha azonban ez az akadály valamiféle jogi csoda által el is hárulna, a nemzetközi jog is a missouri kereset útját állná. Az immunitás jogintézménye ugyanis mentességet biztosít a szuverén (az állam) számára egy másik állam joghatósága (bírói hatalma) alól. Ennek jogelméleti alapja, az az elv, miszerint „az egyenlő nem gyakorolhat hatalmat az egyenlő felett”. Márpedig a nemzetközi jog szerint Kína és az Egyesült Államok egyenlő elbírálás alá esnek.
Megjegyzendő, hogy egész más lenne a helyzet, hogyha nemzetközi bűncselekmény elkövetése miatt merülne fel a világ bármelyik országának felelőssége (Missouri állam és Kína esete egyelőre polgári ügynek tűnik), ez azonban mindeddig a jelenlegi koronavírus okozta járvány kapcsán komolyabban nem jött szóba (az Egészségügyi Világszervezet tegnapi közleménye szerint a rendelkezésre álló információk alapján a vírus állati eredetű).
A Kína washingtoni külképviselete mindeddig nem reagált az ügyre.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Tisza-vezér ráadásul azt hazudta, hogy az ügyben jogerősen pert nyert. Az igazság ezzel szemben az, hogy két jogerős ítélet született az ügyben, és egyik sem Magyar Péternek ad igazat.
Zelenszkij úgy dobálózik a felszólításokkal, mintha saját országának energiaellátása nem függne teljes mértékben a szövetséges országoktól.
Nem viccelődik az ukrán ügyvéd.
Az USA és Izrael által Irán ellen vívott háború globális katonai laboratóriummá vált Kína számára. Stratégiai elemzések szerint Kína valós időben figyeli a háborút több száz hírszerző műholdon és a helyszínen állomásozó katonai megfigyelőkön keresztül. Ez a háború már nem csak a Közel-Keletről szól: Irán lehet az USA és Kína sorsdöntő ütközőzónája.
A közel-keleti konfliktus okozta energiaellátási zavarok jelentősen felgyorsítják Kína zöldátállását és az orosz gázimport növelését. Ez a kényszerű pekingi stratégiaváltás radikális technológiai expanziót és fájdalmas élelmiszeripari ársokkot szabadít Európára.
Az Európai Bizottság közlése szerint nincs ok aggodalomra.
A diplomáciai találkozón várhatóan kiemelt szerepet kap a krími tatárok helyzete is.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
