A nemzetiállami kontrollt erősíti a német alkotmánybíróság döntése szabadalmi ügyekben

A német taláros testület múlt pénteken közzétett határozata szerint az a mód, ahogyan a javaslatot megszavazták a Bundestagban, alkotmányellenesen súlytalanná teszi a német szavazópolgárok szavazati jogát egy olyan törvény kapcsán, amely a jövőben nemzetközi bírósághoz utal olyan ügyeket, amelyekről eddig német nemzeti bíróságok dönthettek. A törvényjavaslatot ugyan a Bundestag egyhangú szavazattal, de a 600 képviselőből mindössze 35 jelenlétében fogadta el. A karlsruhei székhelyű testület álláspontja szerint pedig a képviselők távolmaradásukkal kiüresítették a német állampolgároknak az Alaptörvény 38. paragrafusában rögzített választójogát egy a nemzeti szuverenitást érintő ügy kapcsán.

Ez az első alkalom, hogy BVerfG nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva minősít alaptörvény-ellenesnek egy uniós jogi aktus tagállami alkalmazásáról szóló jogszabályt, ráadásul egy magánszemély beadványa nyomán. A döntés ugyanakkor nem volt egységes. A német alkotmánybíróság Második Tanácsának nyolc bírájából öt értett egyet a határozattal, három bíró pedig különvéleményt fogalmazott meg. Véleményük szerint hibás az Alaptörvény választójogi szakaszára való hivatkozása a BVerfG-nek. Amikor tartalmi okokból minősítenek egy uniós joghoz kapcsolódó német jogi aktust ellentétesnek az Alaptörvénnyel, ott valóban arról van szó, hogy az alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabály olyan hatáskörátruházást valósít meg, amely kiüresíti a polgárok választójogát. Az ellenzők szerint azonban itt nem erről volt szó, és túl tágan értelmezte a nemzeti szuverenitás átruházását a BVerfG.

A német sajtó a szuverenitás-átruházás kérdését állítja a középpontba a határozat ismertetése kapcsán. Ahogy az FAZ rámutat, hogy

Christine Lagarde még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatójaként állítólag azzal fenyegetőzött, ha valaki kiejti a száján azt a szót, hogy Karlsruhe, rögtön kimegy a teremből.

A Német Iparszövetség (BDI) szerint ugyanakkor a karlsruhei döntés káros hatással lehet a gazdaságra. „A szabadalmi reformról szóló döntéssel a vállalkozások innovációinak hatékony és megfizethető védelme blokkolódik” – fogalmazott Iris Plöger, a szervezet igazgatóságának tagja.  Ez tovább gyengíti Európa versenyképességét Kínával és az USA-val szemben.

Magyarországon már 2017-ben született alkotmánybírósági határozat az Egységes Szabadalmi Bíróság kérdésében az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezése nyomán, amely egyértelműen a bíráskodás nemzeti kézben tartása mellett foglal állást. A testület kimondta, hogy a bíróságot nem lehet nemzetek feletti szintre helyezni úgy, hogy legalább az első fok nincs a tagállamoknál. A szerződés pedig kivenne egy teljes nemzeti jogcsomagot a hazai jogrendszerből és egy külföldi bíróságra ruházza át a döntés jogkörét, holott a magyar Alaptörvény ezt nem engedi. Ahogyan az eljárást indítványozó igazságügyi tárca álláspontját Trócsányi László akkori miniszter a Mandinernek adott interjújában is megfogalmazta, a magyar Alaptörvény E) és Q) cikke sem teszi lehetővé, hogy magyar állampolgárokat érintő szabadalmi kérdésekben magyar bíróság egyáltalán ne legyen illetékes.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.