A német Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette az EU Egységes Szabadalmi Bíróságáról szóló megállapodást kihirdető törvényt a Szövetségi Alkotmánybíróság (BVerfG). A magyar Alkotmánybíróság már 2017-ben kimondta, hogy a bíróságot nem lehet nemzetek feletti szintre helyezni úgy, hogy legalább az első fok nincs a tagállamoknál.
A német taláros testület múlt pénteken közzétett határozata szerint az a mód, ahogyan a javaslatot megszavazták a Bundestagban, alkotmányellenesen súlytalanná teszi a német szavazópolgárok szavazati jogát egy olyan törvény kapcsán, amely a jövőben nemzetközi bírósághoz utal olyan ügyeket, amelyekről eddig német nemzeti bíróságok dönthettek. A törvényjavaslatot ugyan a Bundestag egyhangú szavazattal, de a 600 képviselőből mindössze 35 jelenlétében fogadta el. A karlsruhei székhelyű testület álláspontja szerint pedig a képviselők távolmaradásukkal kiüresítették a német állampolgároknak az Alaptörvény 38. paragrafusában rögzített választójogát egy a nemzeti szuverenitást érintő ügy kapcsán.
Ez az első alkalom, hogy BVerfG nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva minősít alaptörvény-ellenesnek egy uniós jogi aktus tagállami alkalmazásáról szóló jogszabályt, ráadásul egy magánszemély beadványa nyomán. A döntés ugyanakkor nem volt egységes. A német alkotmánybíróság Második Tanácsának nyolc bírájából öt értett egyet a határozattal, három bíró pedig különvéleményt fogalmazott meg. Véleményük szerint hibás az Alaptörvény választójogi szakaszára való hivatkozása a BVerfG-nek. Amikor tartalmi okokból minősítenek egy uniós joghoz kapcsolódó német jogi aktust ellentétesnek az Alaptörvénnyel, ott valóban arról van szó, hogy az alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabály olyan hatáskörátruházást valósít meg, amely kiüresíti a polgárok választójogát. Az ellenzők szerint azonban itt nem erről volt szó, és túl tágan értelmezte a nemzeti szuverenitás átruházását a BVerfG.
A német sajtó a szuverenitás-átruházás kérdését állítja a középpontba a határozat ismertetése kapcsán. Ahogy az FAZ rámutat, hogy
a német alkotmánybíróság nem először nehezíti meg nemzetközi szervezetek vezetőinek a dolgát.
Christine Lagarde még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatójaként állítólag azzal fenyegetőzött, ha valaki kiejti a száján azt a szót, hogy Karlsruhe, rögtön kimegy a teremből.
A Német Iparszövetség (BDI) szerint ugyanakkor a karlsruhei döntés káros hatással lehet a gazdaságra. „A szabadalmi reformról szóló döntéssel a vállalkozások innovációinak hatékony és megfizethető védelme blokkolódik” – fogalmazott Iris Plöger, a szervezet igazgatóságának tagja. Ez tovább gyengíti Európa versenyképességét Kínával és az USA-val szemben.
Magyarországon már 2017-ben született alkotmánybírósági határozat az Egységes Szabadalmi Bíróság kérdésében az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezése nyomán, amely egyértelműen a bíráskodás nemzeti kézben tartása mellett foglal állást. A testület kimondta, hogy a bíróságot nem lehet nemzetek feletti szintre helyezni úgy, hogy legalább az első fok nincs a tagállamoknál. A szerződés pedig kivenne egy teljes nemzeti jogcsomagot a hazai jogrendszerből és egy külföldi bíróságra ruházza át a döntés jogkörét, holott a magyar Alaptörvény ezt nem engedi. Ahogyan az eljárást indítványozó igazságügyi tárca álláspontját Trócsányi László akkori miniszter a Mandinernek adott interjújában is megfogalmazta, a magyar Alaptörvény E) és Q) cikke sem teszi lehetővé, hogy magyar állampolgárokat érintő szabadalmi kérdésekben magyar bíróság egyáltalán ne legyen illetékes.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
A Politico már hullajtja is a könnyeket.
A németek már rémeket látnak.
Schiffer András figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon kisajátítása veszélyes precedenst teremthet.
A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
