Az Obama–Biden–Harris külpolitika egy személyiségzavaros külpolitika
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
Két török katona meghalt Idlíb tartományban egy légicsapásban. Washington, „amennyire lehetséges, támogatást akar nyújtani” – fogalmazott az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja.
Miután a nap folyamán két török katona meghalt a nagyrészt ellenzéki szíriai milíciák ellenőrizte Idlíb tartományban egy légicsapásban, Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön elmondta: az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rendszerrel támogathatja a NATO-szövetséges Törökországot.
Akar rámutatott, hogy Törökország rakétafenyegetettséggel áll szemben. A miniszter mindazonáltal kizárta, hogy amerikai szárazföldi erők avatkozzanak be Idlíbben, ahol az utóbbi két hónapban egyre hevesebbé vált a kormányerők és a szövetséges orosz légierő tavaly április óta zajló offenzívája.
James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja múlt szerdán a török fővárosban úgy nyilatkozott, hogy Törökország Idlíbben az Aszad-rezsim és Oroszország „nagy fenyegetésével áll szembe”. Egyúttal jelezte: Washington, „amennyire lehetséges, támogatást akar nyújtani” Ankarának. Akar csütörtökön azt is kijelentette, hogy Törökország hadrendbe fogja állítani az Oroszországtól beszerzett Sz-400-as légvédelmi ütegeket. Hozzátette, hogy a rendszer telepítése és a személyzet kiképzése még tart, de a folyamat tavasszal lezárul. Az orosz rakétavédelmi rakétarendszer vásárlása és leszállítása miatt korábban komoly diplomáciai viszály alakult ki Washington és Ankara között.
A török tárcavezető rámutatott: kiegészítő légvédelmi rendszerekre is szükségük van, ezért továbbra is egyeztetnek az Egyesült Államokkal Patriotok vásárlásáról. Akar az idlíbi helyzettel kapcsolatban azt emelte ki, hogy Törökország megbeszéléseket folytat a légtér ellenőrzésének lehetőségeiről Oroszországgal. Ankara arra kérte Moszkvát, szoros koordináció keretében felügyeljék a légteret, hogy Ankara is „a kívánt mértékben” rálásson az ottani mozgásokra – hívta fel a figyelmet a miniszter, hangsúlyozva, hogy bár történt előrelépés az ügyben, Moszkva eddig nem teljesítette a kérést. Akar nyomatékosította: a légtér „aktív” török ellenőrzése lenne az egyik legfontosabb eszköze a tűzszünet biztosításának.
Az utóbbi hetekben azonban a szíriai kormányerők nem csak az ellenzéki milíciákkal kerültek heves összetűzésbe, hanem a török hadsereggel is. Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban többször arra szólította fel a damaszkuszi csapatokat, hogy még februárban vonuljanak vissza Idlíb peremén egy korábbi demarkációs vonal mögé, különben országa katonai művelet keretében szorítja vissza a rezsimhez hű erőket.
Akar csütörtökön leszögezte: Törökországnak nem akar szembekerülni Oroszországgal, Ankara számára minden arról szól, hogy a szíriai rezsim tartsa be a tűzszünetet, állítsa le a támadásait, szüntesse be a mészárlást és az üldöztetést, így megelőzve a radikalizálódást és az elvándorlást. A miniszter hangsúlyozta: a török hadsereg akkor fog kivonulni Szíriából, amikor elkészül az alkotmány, megtartják a választásokat, és az országnak legitim kormánya, valamint stabil és demokratikus államberendezkedése lesz.
(MTI)