Miért lép be román pártba egy magyar? – Interjú az USR fiatal politikusával

Mi motiválta arra, hogy magyarként egy román párthoz csatlakozzon, és ne – mondjuk – az RMDSZ-hez?

Én úgy látom, ha tényleg akarsz valamit változtatni, nem elég, hogy legyen meg az az 5 százalékod, ami az RMDSZ-nek van. Azzal az 5 százalékkal tudsz ezt-azt mozgatni, de nem tudod például befolyásolni a törvényeket. Másrészt viszont az USR talán jobban tükrözi az én értékeimet és azt, hogy mi foglalkoztat. Az RMDSZ bizonyos magyarsághoz kötődő ügyekre fekteti a hangsúlyt, az USR meg úgy általában a nagy, országos szakpolitikákra, mint az egészségügy vagy az életszínvonal növelése. Engem az motivált a belépéskor, hogy legyen egy jobb orvosi ellátási rendszer, jobb oktatási körülmények, és hogy az életszínvonal közeledjen a nyugat-európaihoz.

Románia fejlődése jobban foglalkoztatja önt, mint az itt élő magyar kisebbség sorsa?

Szerintem nagy vonalakban közösek a célok. Mindenki ugyanazokon az utakon jár az autójával, ugyanabban az egészségügyi ellátásba részesül, ha történik valami.

Újabban az RMDSZ is felvállal ilyen kérdéseket. A legutóbbi kampányukban beleálltak olyan témákba is, mint az oktatásügy vagy bizonyos zöld kérdések.

Azon is elgondolkodtam korábban, hogy talán be lehetne oda is iratkozni, de akkoriban még nem voltak meg ezek a témák ott. Másrészt, amit mondtam, hogy annak az 5 százaléknak, amit ők elérnek, elég kicsi befolyása van a törvényekre.

Tehát azt mondja: mindegy, hogy románok vagy magyarok, ugyanannak az országnak az állampolgárai, ugyanazok a kérdések foglalkoztatják őket. Ön szerint a románok és magyarok egyenrangúan élnek ebben az országban?

Itt helyben, Kolozsváron például igen. Munkahelyi szinten nem érezni, hogy ne vennének fel vagy kisebb fizetést adnának azért, mert magyar vagy. Az igaz, hogy vannak olyan témák, amik csak a magyar közösséget foglalkoztatják, és azokban hátrányosnak érzik magukat, de én először a közös problémákat oldanám meg. Azt tapasztalom, hogy az USR egyébként eléggé magyarpárti, tesznek gesztusokat. Amikor volt a „Bűnözők nélkül” projekt, akkor azt választották, hogy a polgármesteri hivatalnál egy kétnyelvű felirat előtt készítenek képet. Tehát finoman utaltak arra, hogy igen, azért kell a magyarokat is képviselni. Amikor ezt láttam, akkor kezdtem közeledni feléjük, látni akartam, milyen emberek vannak ott.

Elég szomorú, hogy 2020-ban az uniós tagállam Romániában csodaszámba megy az, hogy egy közel másfél milliós kisebbségi csoportnak kiírnak valamit a saját nyelvén is. Nem ennek kellene az alapnak lennie, és esetleg magasabb szintekre törekedni ebben a kérdésben?

De ez kellene, hogy legyen. Ám sajnos azt mutatja a társadalom viselkedése, hogy még nem tartunk ott. Nekem is ez lenne a normalitás. Vannak apró lépések, de csak lassan-lassan. Én például szeretném, hogy itt helyben – mivel Kolozsvár turisztikai város – legyen minden négy nyelven kiírva. Románul, magyarul, németül és angolul. Egy párt művelheti az embereket.

Javítani kell a román-magyar relációt, ez biztos. Jussanak el arra a szintre, hogy megértsék ezeket a dolgokat.

Kolozsvár az egyik legjobb helyzetben van ilyen szempontból. Mondhatjuk, hogy Erdélyben is már megszokták, több száz éve együtt élnek, de a Regátban erre mekkora esélyt lát? Hogyan neveli bele egy regáti románba, hogy „tiszteld a magyarokat”? 

Jó példákkal. Ott van például Eckstein-Kovács Péter, őt elfogadták a románok is, őt az USR is támogatta. Talán, ha több ilyen példa lenne.

Miért volt Eckstein jó példa? 

Az egyik, ami mindenképp értékelendő benne, hogy amikor az RMDSZ a PSD mellé állt és együtt szavaztak meg dolgokat, ő azt mondta, hogy „én ebben nem veszek részt”, és kilépett. Az, hogy kiállt az értékeiért, az mindenképp egy szimpatikus gesztus volt.

Ön szerint Romániában rendben vannak a kisebbségi jogok? Mennyire tartja be az ország a nemzetközi egyezményeket?

Formálisan betartja. Törvények szintjén ezek megvannak. Gyakorlatban már más a helyet. Ez függ a zónáktól is. Ahogy mondtad, itt Kolozsváron nincsenek nagy gondok, de másutt erősen vitatható, hogy betartják-e ezeket.

Mi az oka annak, hogy ami törvények szintjén megvan, azokat nem sikerül átvinni a gyakorlatba?

Szerintem ez egy általános probléma. Nem csak a kisebbségi jogokra jellemző nálunk, hanem más törvények gyakorlatban való alkalmazására is. Például ilyen a parkolás ügye, de sok törvénnyel így van: papíron megvan, de a végrehajtásra nincsenek meg az emberek. Nem ellenőrzi senki, hogy be van-e tartva vagy sem.

Otthon kapott hideget-meleget, hogy Fekete-Győr András Erdélyben járt Dan Barna államelnöki kampányán, miközben magyar jelölt is indult államfőnek. Ön szerint egy magyarországi párt elnökének hogyan kell viselkednie egy ilyen helyzetben?

Szerintem nagyon jól döntöttek. Én is többek között azért akartam bizonyos pozícióba kerülni az USR-n belül, hogy bebizonyítsam, hogy ki lehet lépni ebből a „román vagy magyar párt” nézőpontból. Az, hogy a Momentum idejött és Dan Barna mellett kampányolt, azt mutatja, hogy az értékrendünk elég hasonló. Próbálunk tanulni egymástól, átvenni dolgokat, amik működnek. Vannak közreműködések a helyi szervezetek szintjén, tapasztalatcserék, de az ifjúsági szervezeteink is szoros kapcsolatot tartanak.

Nemrég készítettünk Vincze Loránttal egy interjút Strasbourgban, ahol a következőt mondta az RMDSZ újdonsült EP-képviselője: „Lehet, hogy az USR a magyar szavazatok megszerzésével kacérkodik, de eddig a magyar közösségért semmit nem tettek. Programjukban nincs szó a magyar közösségről, kisebbségi jogokról, ugyanakkor kisebbségellenes alkotmánybírósági beadványokat már támogattak.” Mit gondol erről?

Szerintem ez egy nagyon nacionalista hozzáállás. Persze nekünk, magyaroknak ez jól is hangozhat, de nézzük meg a másik oldalát.

Nekünk, magyaroknak semmi esélyünk sem lenne a párbeszédre. És hozzáteszem az RMDSZ-nek sem lenne esélye semmit előre haladni.

Miután Erdélyben járt a Momentum elnöke, azt mondta, azért döntött így, mert az USR-nek van egy kidolgozott kisebbségvédelmi programja, aztán kiderült, hogy nincs. Vincze Loránt is azt állítja, hogy nem létezik. Most akkor mi az igazság?

Az igazság az, hogy mi, magyarok elég kevesen vagyunk az USR-ben. Megvan a csoportunk, dolgozunk projekteken, de sokat segít, ha van egy parlamenter vagy kettő, aki ezt tovább tudja vinni és koordinálni. 

Tehát nincs konkrét ilyen program.

Ami fontos, hogy olyan dolgok is bekerüljenek a programunkba, ami a magyaroknak is előnyös. Például az egyik ilyen téma, hogy a román nyelvet hogyan tanítsák Hargita és Kovászna megyében. Mert nem jó az a hozzáállás, hogy úgy tanítják, mint egy  anyanyelvet, mikor

Nocsak, az USR kiáll amellett, hogy Székelyföldön a románt úgy tanítsák, mint idegen nyelvet? Ez nekem új.

Mondjuk úgy, hogy ez inkább személyes vélemény, és ezt próbálom átvinni, meg még mellettem páran.

És erre mekkora a kereslet a párton belül?

Senki nem mond nemet. Viszont abba, hogy ez olyan formába kerüljön, amit aztán be lehet tenni a programunkba, nagyon sok energiát kell belefektetni, és szépen ki kell dolgozni.

Nem ütközik olyan akadályba, hogy ha a magyar kisebbséget érintő kérdésekben lép fel, akkor a románok óvatosabbak, mert ez szavazatvesztést jelent?

Nem, sőt inkább az ellenkezőjét tapasztalom. Ha szavazatokról beszélünk, az USR a nacionalistákat annyira nem vonzza, ők inkább más pártokra szavaznak. Szóval nekünk ez nem gond, hogy ők nem fognak az USR-re szavazni.

De hát szövetségre léptek a PLUS-szal, aminek a vezetője az a Dacian Cioloș, aki a nacionalista és magyargyűlölő Vatra Românească csoport ifjúsági szervezetének elnökhelyettese volt, és akik a marosvásárhelyi „fekete márciusban” is szerepet játszottak. Akkor ez mégis hogy fér össze?

Nem tudom, mi volt ott és akkor a pontos kontextus, de

Nekem nem az a benyomásom róla, hogy nacionalista lenne. Inkább a közös projektekre igyekszem koncentrálni, mint magára az emberre. Amit meg kell érteni az az, hogy itt nem egy vagy két ember dönt. Minden témában belső referendumot indítunk, és megszavazzuk, hogy erre vagy arra menjünk. Most is így lesz február elején, hogy megszavazzuk, akarjuk-e azt az irányt bevállalni, amit Dan Barna letett az asztalra, vagy sem.

Mi ez az irány?

Középjobb-modern.

Az USR-ből kilépett Adrian Dohotaru azt nyilatkozta a közösségi portálján, hogy amennyiben átmegy a párton az ideológiai reform, az USR lesz Románia legjobboldalibb formációja, olyan intézkedésekkel, mint az egykulcsos adó vagy az egészségügy és az iskolák privatizációja. Idézem: „A program nem modern, hanem nagyon is régi: ha ez átmegy a párt belső szavazásán, akkor a moderáltak, a centristák, a zöldek és a progresszívek veszítettek. Az USR hardcore jobboldali párt lesz.” Tehát ezek alapján a pártban a mostani konfliktusok ennek mentén alakultak ki? Van egy ideológiai törésvonal az USR-ben?

Igen, de ez így csak féligazság. Inkább úgy néz ez ki a valóságban, hogy vannak, akik azt mondják, tényleg szükséges az ideológiát meghatározni, mert ez meg fogja adni az irányt a pártnak és a döntéseinknek; a másik csoport viszont azt mondja, hogy nem nekünk kell ezt megmondanunk, hanem majd az akcióink, ügyeink, projektjeink alapján a szavazóink eldöntik, hogy ezek vagy azok vagyunk-e. Tudomásom szerint egyébként Dohotaru jelenleg a Demosszal kollaborál, és fúrja az USR-t.  

Játsszunk el a gondolattal, ha az USR kinőné magát és kormányra kerülne, ön szerint nem játszaná ki a magyarellenes kártyát?

Ezt a belső demokrácia eléggé megfékezi, hogy olyan emberek kerüljenek feljebb, akik nem megfelelőek. Vannak belső szavazások,

Lássuk a korrupciót! Az elmúlt fél évben sokat volt a téma a sajtóban itt is és otthon is, hogy az USR elnöke, Dan Barna is korrupciós ügybe keveredett. Nem visszás, hogy egy olyan párt fő emberét éri ilyen vád, amely harcot hirdet a korrupció ellen?

Na, ez érdekes kérdés. Épp tegnap jött ki végre a DNA (román korrupcióellenes ügyészség – a szerk.) egy nyilatkozata, hogy Dan Barnának nincs dossziéja náluk, nem volt vádolva. Én úgy látom, hogy a Rise Projekt egy bizonyos párttól kap pénzt (A Rise göngyölítette fel Dragnea brazíliai ügyleteit is – a szerk.), és nem láttam, hogy őket támadta volna. Nekik jó húzás volt, mert kampány volt, és kellett valami, amivel próbálják szurkálni Barnát. Kampányban ez, mondhatni, normális.

A mostani miniszterelnök, Ludovic Orban egyik ígérete az volt az RMDSZ segítségéért cserébe, hogy nem támogatja az önkormányzati választási törvény megváltoztatását. De most Orban mégsem tartja ezt be. A változtatás értelmében kétfordulós lenne a polgármesterválasztás, ezzel viszont az RMDSZ magyar polgármestereket veszíthet. Az USR támogatja ezt?

Tárgyalások és viták vannak erről, valóban. Igen,

De akkor kevesebb lesz a magyar képviselet.

Most megint az a kérdés, hogy azt nézzük, hogy magyar vagy román, vagy azt, hogy kompetens-e vagy sem. A demokrácia szemszögéből például mennyire oké, hogy jelenleg valaki meg van választva 15-20 százalékkal?

Muszáj megkérdeznem: mit gondol az USR az autonómiáról? Az autonómia bizonyos fokairól? Romániában nem szeretik ezt a témát, még magát a szót sem.

Szerintem ott kezdődött a probléma, amikor többek között az RMDSZ is egy negatív konnotációt adott az egésznek. És nem azért, mert ők így akarták, hanem azért mert így konkrétan kimondták. Ezt pedig mások úgy forgatták ki, hogy legyen egy negatív jelentése az autonómiának.

Milyen negatív jelentés? Félnek, hogy elszakad Erdély Romániától?

Nem feltétlenül Erdély. Csak az a bizonyos zóna.

Tehát attól tartanak, hogy Székelyföld kiválna?

Igen. Viszont az USR-n belül, ha nem is a székely autonómiára vonatkozóan, de van egy olyan irányzat, amely szeretné, hogy például

Mert aztán ki tudja, mennyi jön vissza. Na, például én ebben is azt látom, hogy vannak közös problémáink a románokkal. Megint attól függ, hogyan hozod fel a témát. Ha azt mondod, hogy csak a magyaroknak, annak a 2-3 megyének szeretnénk autonómiát, akkor mindenki szökik, hogy „hú, ezek meg mit akarnak?”. De ha úgy rakod fel, hogy oké, ezt azért máshol is akarják, és nemcsak arról az egy zónáról beszélünk, hanem ötről vagy hatról, akkor sokkal nyitottabbak egy ilyen párbeszédre.

Mik az USR legfontosabb tervei és céljai a közeljövőben?

Jönnek a helyi választások, most arra készülünk. Aztán a parlamenti választások, mert ugye most ez kérdéses jelenleg, hogy előre hozzák-e vagy sem. Aztán a választások után fontos kérdés lesz a fúzió a PLUS-szal. Ami a magyar közösséget érinti, a pártok mostanában nagyon finoman próbálják elrendezni, hogy ne legyen feltűnő, de visszatartsák a magyar közösséget. Kevesebb pénzt adnak bizonyos projektekre, vagy nem fogadják el őket, megpróbálják húzni az időt. Na, ezekre én személy szerint nagyon odafigyelnék, pont azért, hogy bizonyítsuk be, hogy itt egy fontos magyar közösség él, és igen, őket is képviseljük ugyanúgy, mint a román közösséget.