Kereszténydemokrata vezetésű kormányt javasol átmeneti időre a politikai patthelyzet feloldására a németországi Türingia tartományban a legutóbbi helyi törvényhozási (Landtag-) választáson kisebbségbe került baloldali koalíció. A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió keddi jelentése szerint a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek is támogatják az eddigi koalíciós társ, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) vezetője, Bodo Ramelow volt kormányfő azon javaslatát, hogy alakítsanak egy úgynevezett technikai kormányt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, Christine Lieberknecht korábbi tartományi miniszterelnök vezetésével.
Ez a kormány nagyjából 70 napig, az előrehozott Landtag-választásig lenne hivatalban. Csupán a miniszterelnökből és három miniszterből – a Baloldal, az SPD és a Zöldek egy-egy politikusából – állna, feladata az aktuális kormányzati ügyek intézése lenne. Bodo Ramelow a baloldali koalíció és a CDU tartományi vezetőinek erfurti egyeztetésén, hétfő késő este terjesztette elő javaslatát. A CDU még nem reagált hivatalosan.
Lieberknecht már állt a tartomány élén
Christine Lieberknecht 2009-től 2014-ig volt Türingia miniszterelnöke, pártja az SPD-vel koalícióban kormányzott a tartományban. Bodo Ramelow őt váltotta a kormányfői tisztségben, miután a Baloldal gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot a 2014-es Landtag-választáson. A Baloldal a tavaly októberi választáson is az első helyen végzett, de a koalíció az SPD gyengülése és a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése miatt elveszítette többségét az erfurti tartományi gyűlésben. A három koalíciós párt úgy döntött, hogy megpróbálnak kisebbségben kormányozni. Kísérletük február elején kudarcba fulladt, mert a Landtagban a CDU-frakció nem volt hajlandó külső támogatóként megszavazni Bodo Ramelow-t miniszterelnöknek. Arra hivatkoztak, hogy a CDU nem működhet együtt az egykori keletnémet állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezetéből létrejött Baloldallal.
A miniszterelnök-választáson végül a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelöltje nyerte el a tisztséget. Ez országos politikai válsághoz vezetett, mert az FDP-s jelölt, Thomas Kemmerich megválasztásához pártja, a CDU és az AfD képviselői együtt biztosították a többséget, holott mind a liberálisok, mind a kereszténydemokraták kizárják az együttműködést az AfD-vel. A szavazás titkos volt, és az AfD nem jelentette be nyilvánosan előre, hogy a harmadik, döntő fordulóban képviselőik mind kihátrálnak saját jelöltjük mögül, és átszavaznak az FDP-s jelöltre.