Tíz repülőtér és sok millió utas bánhatja: drasztikus lépésre készül a Ryanair
A francia kormány a repülőjegyek után fizetendő adó háromszorosára emelését tervezi.
„Pandora szelencéjét nyitjuk ki, ahonnan az eugenizmus és a transzhumanizmus fog kiszökni.” José Bové francia parasztaktivista foglalja össze talán legjobban azokat az aggodalmakat, amik az új francia bioetikai szabályozás kapcsán felmerültek. Párizsban újra tombol a kultúrharc, tüntetésekkel fűszerezve.
Hét évvel azután, hogy a melegházasság ügyében elszabadultak a kedélyek Franciaországban, és a La Manif pour tous nevű szervezet százezreket vitt az utcára az azonos neműek egybekelését legalizáló Taubira-törvény ellen,
ezúttal a bioetikai törvény reformja okán. Emmanuel Macron még a választási kampány alatt ígérte meg, hogy biztosítják a leszbikusok pároknak és az egyedülálló nőknek is a mesterséges megtermékenyítést, az ezt és egy sor más változtatásokat magába foglaló törvénytervezet néhány hete került a Nemzetgyűlés elé – a konzervatívok pedig ismét utcára vonultak.
Nem akarnak visszavágót
A parlamenti vita megkezdése előtt Macron pártja képviselőivel találkozott, ahol kijelentette: a törvénytervezet „sok veszélyt rejthet magában”, de nagyon alaposan dolgozták ki, és örömét fejezte ki amiatt is, hogy a szöveget előkészítő parlamenti bizottságban nyugodt hangnemben folytak a viták. Az elnök arra is felszólította a képviselőket, hogy ügyeljenek arra, hogy ez a mérsékelt légkör jellemezze a törvényhozásban zajló vitákat is. És valóban: a Republikánusok is kevésbé mutatkoznak harciasnak, mint hét éve, amikor a jobboldali politikusok nagy számban csatlakoztak a melegházasság-ellenes tüntetésekhez.
Néhány élvonalbeli politikus – mint François-Xavier Bellamy, a párt listavezetője az EP-választásokon vagy Xavier Breton, az Éric Zemmour-beszéd miatt elhíresült Convention de la droite egyetlen republikánus résztvevője – ugyan bejelentette, hogy utcára megy, a többség viszont ódzkodik ettől. Philippe Gosselin, aki a családvédő jobboldali képviselőket tömörítő Entente parlamentaire pour la famille (ez a blokk állt az élén a Taubira-törvény elleni parlamenti küzdelemnek) egyik prominens alakja, ki is fejtette, hogy „nem akarnak visszavágót játszani” a 2013-ban elvesztett meccsért. Arról nem is beszélve, hogy
mások azt vallják, hogy a pártnak lépést kell tartani a korral.
Az En Marche képviselői túlnyomó többségben támogatják a törvénytervezetet, tizennégyen közülük viszont ellenzik az egyedülálló nőknek biztosítandó mesterséges megtermékenyítést. A szocialisták, a kommunisták és a centrista MoDem ugyancsak pozitívan viszonyulnak a reformhoz, ahogy a szélsőbaloldali La France Insoumise is, ők egyébként a transzneműeket is bevonnák a lombikprogramba. A Rassemblement national frakcióval nem rendelkező képviselőinek többsége ellenzi a reformot, Marine Le Pen elítélte, hogy megszüntetik „az apa és az anya biológiai realitását” – viszont azt is bejelentette, hogy nem megy el tüntetni, nem így unokahúga, a parlamenti politikától visszavonult Marion Maréchal, akire sokan a francia jobboldal legnagyobb reménységeként tekintenek.
Forradalmi változás
De mit is tartalmaz pontosan a Nemzetgyűlés elé terjesztett törvénytervezet? Az egyik legjelentősebb változás, mint említettük, az lenne, hogy a leszbikus pároknak és az egyedülálló nőknek is lehetőséget adnának a mesterséges megtermékenyítésre. Ők eddig csak külföldön oldhatták meg a dolgot, vagy éppen a „kézműves” inszeminációra voltak utalva.
Az utóbbi módszerrel kapcsolatban egy leszbikus pár, Emeline és Mélissa mesélt el érdekes részleteket a L’Express-nek. A pár azt akarja, hogy a gyerek mindkettőjük génjeit hordozza, ezért Mélissa családjában kerestek donort, gondolkodtak a bátyján és az apján is (ő felajánlotta szolgálatait, de „etikai” okokból elvetették), végül a nagybácsira esett a választás. A megtermékenyítésre egy hotelben fog sor kerülni, a nagybácsi az egyik szobában „előállítja” a spermát, az ezt tartalmazó tartályt átviszi Mélissának, aki egy pipettába tölti az anyagot, majd Emeline-be injektálja azt. Másnap reggel megismétlik a procedúrát.
A változtatás értelmében immár a leszbikusok és a szingli nők is ugyanúgy folyamodhatnának a lombikprogramhoz, mint a heteroszexuálisok. A leszármazási kapcsolat megállapítása érdekében
Ahogy az igazságügy-miniszter fogalmaz: ez a szülőség „a szándékosságon és egy szülői projekten alapszik”, „a szülőség nem a szülés tényéből következik”, még ha annak szükséges feltétele is.
A miniszter elismeri, hogy ez „forradalmi változást” hozna a szülői jog értelmezésében, de csak a női párok esetében – húzza alá. Akárcsak a heteroszexuális pároknál, a műveletet a leszbikusok és az egyedülálló nők számára is fedezné a társadalombiztosítás. A törvénytervezet ezen részét a Nemzetgyűlés szeptember 27-én már elfogadta, a változtatás egy felmérés szerint a franciák 60 százalékának támogatását bírja.
Az új bioetikai törvény azonban új változásokat is magával hoz. Eddig csak egészségügyi okokra hivatkozva kérvényezhették nők, hogy „elraktározzák” a petesejtjeiket – ezt a jövőben szabadon kérhetik azok az asszonyok, akik egyelőre nem szeretnének gyereket vállalni, viszont azt sem szeretnék, hogy az elkettyent biológiai óra később megakadályozza őket ebben. A mesterséges megtermékenyítést idáig csak akkor végezhették el, ha legalább az egyik ivarsejt az apától vagy az anyától származik – az új törvény engedélyezi, hogy mindkét ivarsejt donortól származzon. Mostanáig egy ivarsejt-adományozás nyomán született gyereknek nem volt lehetősége, hogy kiderítse az adományozó kilétét – ezután 18 éves korában kérvényezheti, hogy felvilágosítsák ez ügyben, noha az adományozót nem köteleznék arra, hogy találkozzon gyerekével.
Amit elvetettek
A törvény előkészítésekor
vagyis arról, hogy egy nő halott férjétől származó spermával végeztessen mesterséges megtermékenyítést. Ezt az egészségügyi miniszter, Agnès Buzyn sem támogatta, viszont macronista, szocialista és centrista politikusok kiálltak mellette. A parlamenti bizottságban végül hajszállal bukott el a javaslat, a szenátusi vita során azonban még visszakerülhet a törvénybe.
A bizottságban rekedt meg az a javaslat is, hogy (mint Emeline és Mélissa esetében) egy, a szülőkhöz közelálló személy ivarsejtjét használják fel a megtermékenyítéshez, de a törvényhozásban ezt is elővehetik még. Emellett az új bioetikai törvény is tiltani fogja azt, hogy válófélben lévő személyek folyamodjanak a lombikprogramhoz, ahogyan a béranyaságot is – viszont a Republikánusok és Le Penék közül többen attól félnek, a reform éppen ennek engedélyezését készíti elő.
Nagy vita alakult ki a Nemzetgyűlésben az ún. „beültetés előtti diagnózis” körül. Ez azt a vizsgálatot takarja, amit a súlyos genetikai rendellenességet hordozó szülők esetében végeznek el a mesterséges megtermékenyítés által megfogant, de még nem beültetett embrión. Az En Marche és centrista képviselői támogatnák, hogy ezt a vizsgálatot engedélyezzék minden szülő számára, hogy kiszűrhessék a kromoszóma-anomáliákat, így a Down-szindrómát is.
„Az egészséges gyerek mítoszához lyukadunk ki. Képesek lennénk megakadályozni azt, hogy az anomáliavizsgálat ne csússzon el fokozatosan más betegségek felé is?” – tette fel a kérdést a miniszter.
Alapvető antropológiai törés
A Nemzeti Orvostudományi Akadémia a vita megkezdése előtt adta ki állásfoglalását a bioetikai törvényjavaslatról. Szerintük „alapvető antropológiai törést” jelent az, hogy „szándékosan” olyan gyerekeket hoznak világra, akinek nincs apja – ez „a gyermekek pszichológiai fejlődése” szempontjából komoly veszélyt jelenthet. Az Akadémia úgy látja, alaposan kutatásokat kell végezni ez ügyben, hogy – „az elővigyázatosság elve jegyében, amit oly sokszor felemlegetnek kevésbé jelentős kérdésekben” – fel lehessen mérni azt, mi vár ezekre a gyerekekre. Hangsúlyozzák: az apafigura megkerülhetetlen tényező a gyermek fejlődésében.
A lombikprogram kiterjesztése „spermadeficitet” is magával hozhat, meghosszabbodhat a várakozási idő. Ez azokat a heteroszexuális párokat érinti hátrányosan, akiknek „valóban orvosi okokból” nem lehet gyerekük. „Az orvosok nem fogadják el, hogy azonos módon kezeljék az orvosi javallatokat és a társadalmi igényeket” – húzzák alá, annál is inkább, mert
A bioetikai törvényjavaslatnak baloldalon is akadnak kritikusai. Michel Onfray filozófus (a Mandiner vele készült interjúját ezen a linken olvashatja) szerint a lombikprogramnak a leszbikus párokra és az egyedülálló nőkre való kiterjesztése „azon az ideologikus fikción” alapszik, hogy „a természet nem létezik, és minden kultúra: nincsen nem, nincsen férfi és nő, nincsen férfi- és női hormon, hogy a herék és a petefészkek sem léteznek”. Onfray is hangsúlyozza, hogy a változtatás a béranyaság előtt nyithatja meg az utat: ha ezt az egyenlőségi logikát követjük, a férfiak is joggal kérhetnék, hogy biztosítsák nekik a jogot a mesterséges megtermékenyítésre, vagyis a béranyaságra. „Az egyenlőség nevében a legszegényebb nők méhének proletarizációja felé tartunk” – véli.
De a híres-neves alterglobos aktivista és zöld politikus, a McDonald’s-ok réme, José Bové is tiltakozott korábban a béranyaság és a (bármilyen szexuális orientációjú szülőknél elvégzett) mesterséges megtermékenyítés ellen. Szerinte ezekkel
A Marchons Enfants nevű családvédelmi szervezet október 6-án tartott tüntetést a bioetikai törvénytervezet ellen, a szervezők szerint 600 ezer embert vittek utcára, más becslések 42-75 ezer közé teszik a demonstrálók számát. A szervezet további tiltakozásokat ígér.