INF-szerződés: Washington hivatalosan is kilépett az egyezményből

Az Egyesült Államok pénteken – amint az várható volt – hivatalosan kilépett a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződésből; Nagy-Britannia, Lengyelország, Csehország, de a NATO szerint is egyértelműen Oroszországot terheli a felelősség az egyezmény megszűnéséért.

Washington szerint Moszkva nem tartja be a szerződést

Washington azzal indokolta döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az 1987-ben kötött szerződésben foglaltakat. Az Egyesült Államok már fél évvel ezelőtt bejelentette, hogy felbontja a szerződést, ha azt Oroszország továbbra sem tartja be. 

„Az Egyesült Államok nem marad részese olyan szerződésnek, amelyet Oroszország szándékosan megsért" – szögezte le Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Hozzátette, hogy az orosz magatartás veszélyezteti a legfőbb amerikai érdekeket, mivel a szerződésben tiltott rakétarendszert fejleszt és telepít, ami fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire egyaránt.

London, Varsó és Prága szerint is Moszkva a felelős

„Sajnálom, hogy Oroszország felelőtlen hozzáállása következtében ma megszűnt az INF-szerződés. Aktívan támogatjuk az igyekezetet egy újabb szerződés létrehozására, akár szélesebb formátumban is" – írta Tomás Petrícek cseh külügyminiszter a Twitteren. A cseh diplomácia irányítója szerint az INF-szerződés több mint 30 éven keresztül biztosította Európa és benne Csehország „magasabb szintű biztonságát".

„Oroszország okozta az INF-szerződés összeomlását azzal, hogy titokban a megállapodást sértő rakétarendszert fejlesztett és telepített, amely képes az európai országok fővárosait elérni" – írta Dominic Raab brit külügyminiszter a Twitteren.

A lengyel külügyminisztérium állásfoglalásában szintén úgy fogalmazott, hogy Oroszország tehető teljes mértékben felelőssé azért, hogy az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból. „Oroszország nem hagyott más választást az Egyesült Államok számára azzal, hogy nem volt hajlandó visszatérni az INF rendelkezéseinek betartásához" – hangsúlyozta a tárca Twitter-oldalán.

A NATO nem akar újabb hidegháborút

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, illetve nem tett lépéseket arra, hogy visszatérjen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez. A szerződés felmondásának minden következményéért Oroszországot terheli a felelősség, a szerződés minden pontját betartó Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a NATO nem akar újabb hidegháborút, és minden eszközzel el kíván kerülni egy újabb fegyverkezési versenyt. Ennek érdekében a szövetség kiegyensúlyozott, ellenőrizhető és felelősségteljes módon reagál az orosz 9M729 rakétarendszernek a szövetséges országok biztonságára gyakorolt jelentős kockázataira. A NATO válasza kizárólag védekező jellegű, és békés célokat szolgál. A szövetség készen áll, hogy tárgyalások útján folytassa a megoldáskeresést a szerződésben foglaltak újbóli betartása érdekében.

Szlovákia csalódottságát fejezte ki, amiért Oroszország az elmúlt fél év alatt nem tette meg a szükséges lépéseket a szerződés megőrzése érdekében.

Német külügyminiszter: új leszerelési és fegyverzetellenőrzési egyezményeket kell kidolgozni

Heiko Maas német külügyminiszter a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak pedig arról beszélt, hogy új leszerelési és fegyverzetellenőrzési egyezményeket kell kidolgozni, amelyek nem csak a nukleáris fegyverekről szólnak, és az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kínára is vonatkoznak. Hangsúlyozta: a több mint harmincéves INF-szerződés hatályának megszűnése után a nukleáris eszközök mellett tárgyalni kell az utóbbi évtizedekben kifejlesztett új fegyverrendszerekről is, például a gyilkos robotokról és a kiberfegyverekről, amelyekről nincsenek nemzetközi megállapodások. Hangsúlyozta, tovább kell fokozni a nyomást, el kell érni, hogy az új megállapodásokhoz az „új szuperhatalmak" is csatlakozzanak. Elsősorban Kína, amely „sajnálatos módon rendkívül tartózkodó".

Ha ezek a törekvések nem vezetnek eredményre, új fegyverkezési verseny fenyeget, méghozzá a nukleáris eszközök területén is – húzta alá a német diplomácia vezetője.

Kína: az Egyesült Államok valójában stratégiai erőfölényre tör a fegyverkezésben

Kína ellenzi, hogy az Egyesült Államok kilépett az INF-szerződésből, és úgy gondolja, hogy Washingtonnak vissza kell térnie kötelezettségvállalásai teljesítéséhez – közölte Csua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője. A diplomata szerint nemzetközi kötelezettségeit megszegve az Egyesült Államok „valójában stratégiai erőfölényre tör a fegyverkezésben".

„Ennek komoly hatása van a stabilitásra, tönkreteszi az erőegyensúlyt a világban. A nemzetközi színtéren nő a feszültség és a bizalmatlanság (.), ami sok térség biztonságát fenyegeti" – tette hozzá Csua Csun-jing.

Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták szárazföldi telepítésére – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést „senki sem vette le a napirendről".

(MTI)