„Ekkor pediglen nem szakadt le az ég: »Hátrányos nemi megkülönböztetéssel vádolnak Németországban egy több mint ötszáz éves fiúkórust, amiért nem akarnak felvenni egy lányt maguk közé. Egy berlini anya perre megy, mert annyira felháborodott azon, hogy a kilencéves lányát nem vették fel. Döntését azzal indokolta a nő, hogy a zenei intézet nem követi a modern világ történéseit, és felháborítja, hogy egy fiúkórusnak nem lehet női tagja. A szülő szerint az énekescsoport vezetése által hozott döntések, melyek szerint csak fiúk lehetnek a kórus tagjai, megsértik a német alkotmányt, a lányát pedig hátrányosan megkülönböztették. Így nem teljesülnek a nemi egyenlőség feltételei«… És így tovább, adta hírül a 888.hu.
Hirtelenjében a legendás bécsi fiúkórus, a Wiener Sängerknaben jut az ember eszébe. A fiúkórus kereken négyszáz, tíz és tizennégy év közötti tagja évente világszerte 300 koncerten lép fel, közel félmillió néző előtt. Az angyalhangú kórust szintén több mint ötszáz éve, 1498-ban alapította meg I. Miksa császár a Wiener Hofmusikkapelle részeként. Föl sem vetődött a felséges császárban, hogy majdan egy több mint ötszáz éves fiúkórusban, lett légyen bécsi avagy berlini, lány is énekelni akarjon. Miért is akarna? Elvégre, így okoskodhatott őfelsége, egy fiúkórusban ugyebár fiúk énekelnek, ellenben egy lánykórusban lányok.