Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Az orosz rakétaelhárító ütegek ügye miatt az Egyesült Államok a közelmúltban ultimátumot intézett Törökországhoz.
Az NTV török hírtelevízió múlt héten azt jelentette, hogy a NATO-szövetséges Törökország megpróbálja csillapítani az üzlet miatt kialakult török-amerikai viszályt, és azt fontolgatja, hogy csak fenyegetettség vagy háború esetén aktiválná a rendszert. Az értesülést később Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő cáfolta. Leszögezte: aktivált állapotban használják majd a rendszert.
Az orosz rakétaelhárító ütegek ügye miatt az Egyesült Államok a közelmúltban ultimátumot intézett Törökországhoz. Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter arra szólította fel Ankarát, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F-35-ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást is.

Bár az oszakai G20-csúcson Donald Trump maga mondta, hogy Washington nem sújtja büntetőintézkedésekkel Ankarát, ennek ellenére Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő kedden kijelentette: amennyiben Ankara folytatja a török-orosz megállapodás végrehajtását, akkor „nagyon negatív” következményekkel kell szembenéznie, beleértve az F-35-ös programban való részvételét is.
A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légelhárító egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.
(MTI)