Elméleti tudás, drága képzés, pályaelhagyás
Mára a helyzet megváltozott. Az USA-ban a jogi képzés úgynevezett law schoolokban történik, amelyek a kötelező előképzettséget követően inkább elméleti tudással ruházzák fel a hallgatókat, akik csak vizsgáik után kezdhetnek foglalkozni konkrét jogesetekkel. A képzés jellegének megváltozását – Pulliam szerint –jól jelzi, hogy az egyik valaha élt legjobb amerikai jogászt, Robert H. Jacksont tanulmányai alapján ma nem vennék komolyan a jogi szakmában.
Az képzés elméleti fókusza több problémát szül. Amellett, hogy a jogi képzés egyre drágább az Egyesült Államokban (nagyságrendileg 60 ezer dollár egy évre), a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei – fennálló jogászhiány ellenére – egyre romlanak. Ez a két tényező pedig számos frissen végzett jogászt sodor rendkívül nehéz helyzetbe. Ezenkívül a szakmai, konkrét jogesetekhez tartozó vitákat is egyre inkább felváltja a jogászok politikai aktivizmusa, amely erős elméleti, de gyengébb gyakorlati alapokkal könnyebben járható út, mint a jogesetekkel történő foglalatoskodás.
Ellenpélda
Pulliam pozitív példaként említi a Lincoln Memorial University’s Duncan School of Law-t, amely a mára már klasszikusnak számító elvek mentén képzi a hallgatókat: több gyakorlati és kevesebb elméleti elemet vonultatva fel képzés során. Pulliam kiemeli, hogy a klasszikus oktatási módszer mellett a hallgatók 96 százaléka el tud helyezkedni a jogi szakmában, ráadásul a tandíj is jóval alacsonyabb, 40 ezer dollár egy évre. Így a szerző szerint egyértelmű a képlet: vissza kell térni a régi, gyakorlatorientáltabb képzési módokhoz.