Bivalyerőstől a verhetőig – kit tud legyőzni Marco Rossi válogatottja a csúcson maradásért?
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
A volt osztrák kancellár bizalmasa álnéven öt merevlemeznyi adatot daráltatott le. Kurz szerint merevlemezek megsemmisítése teljesen legitim dolog kormányváltások idején. Az osztrák sajtó szerint Strache ibizai botrányával kapcsolatos adatokat tárolhattak az adathordozókon.
Veszélybe kerülhet Sebastian Kurz újraválasztása egy adatmegsemmisítési botrány miatt – írja a Die Zeit. Az egykori osztrák kancellár egyik bizalmasa – álnéven – öt merevlemezt semmisíttetett meg a Reisswolf nevű Bécs-környéki cégnél, ám személyazonosságára mégis fény derült.
Arno M., Kurz közeli munkatársa Maisinger néven mutatkozott be a Reisswolfnál, a megsemmisítendő merevlemezek pedig saját tulajdonában álltak a megrendelőlap szerint. A HDD-ket kétszer is ledaráltatta, a maradványokat pedig egy zsákban vitte el a cégtől. A Reisswolf igazgatója szerint ilyen még nem fordult elő a cég történetében. A számla kiküldése során természetesen kiderült, hogy Maisinger nem létezik, de Arno M. még egy hibát is vétett: a saját telefonszámát adta meg a megrendeléskor.
de nagyon valószínű, hogy a Heinz-Christian Strache alkancellár nevéhez köthető ibizai botránnyal kapcsolatos adatokat tárolhattak rajtuk. A két eset közti összefüggést támasztja alá egy nyilvánosságra került levelezés is az egykori kancellár és bizalmasa, Gernot Blümel kancelláriaminiszter között. Az e-mailek tanúsága szerint Kurz és Blümel már hónapokkal a botrány kirobbanása előtt tudomást szerezhettek az ominózus ibizai videóról, csak a megfelelő alkalomra vártak, hogy nyilvánosságra hozzák.
Fotó: Sebastian Kurz/Facebook
Kurz pártja, az ÖVP tagadja ezt. A párt szerint a merevlemezeken sajtóanyagok piszkozatait tárolták – persze felmerül a kérdés, hogy minek ekkora felhajtás néhány ártalmatlan dokumentum körül.
Szabálytalan adatmegsemmisítés?
Hivatalos iratok ilyen jellegű megsemmisítését nem teszi lehetővé az osztrák jog. A levéltár számára átadott dokumentumokat az átadástól számított huszonöt évig senki sem nézheti meg az átadón kívül. Az archívum dolgozói csak ezután kezdhetik feldolgozni őket, és csak öt évvel ezután ismerheti meg tartalmukat a nyilvánosság.
Wolfgang Maderthaner, az osztrák állami levéltár egykori igazgatója a Der Standardnak azt nyilatkozta, hogy
Maderthaner ugyanakkor azt is elmondta, hogy a levéltár nem tehet semmit a szabálytalan adatkezelés ellen.
Sebastian Kurz a Twitteren azt írta, hogy merevlemezek megsemmisítése teljesen legitim dolog kormányváltások idején. Szerinte nem igaz, hogy Arno M. álnéven intézte az ügyet (mint ahogy az sem, hogy nem fizette ki az adatmegsemmisítést).
Kurz: Ezt akarjuk?
Vasárnap délelőtt Kurz ismét megszólalt az ügyben. Hosszú Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a kiszivárgott – egyébként hamis – e-maileket Georg Dornauer, a szociáldemokraták tiroli vezetője kezdte el terjeszteni. Ahogy írja, itt arról van szó, hogy egyesek minden lehetséges eszközzel próbálják megállítani a változást, amit Kurz és támogatói képviselnek. „Ezt a fajta politikát akarjuk, ahol a legmélyebb mocsokba rángatják le a politikusokat?” Fogalmaz az egykori kancellár.