Perelhető az Apple az App Store árai miatt

A fogyasztók egy csoportja még 2011-ben azért fogta perbe az Apple-t, mert a társaságnak az App Store felett gyakorolt monopolhelyzete az abban árult alkalmazások túlárazását eredményezi. A kifogásolt gyakorlat szerint az Apple az App Store-on keresztül bonyolított eladások után 30%-os díjat számol fel, ugyanakkor az alkalmazások ármegállapítási lehetőségét a fejlesztők kezében hagyja. A fogyasztók azzal érveltek, hogy ez a feltétel az Apple piacán elérhető alkalmazásokat sokkal jobban megdrágítja ahhoz képest, mint amilyen árak egy versenypiaci környezetben egyébként kialakulnának. Az igazságügyi miniszter a bírósághoz benyújtott véleményében a fogyasztók kereseti kérelmével ellentétben foglalt állást úgy érvelve, hogy egy fogyasztóknak kedvező döntés bizonytalanságot teremt az egész elektronikus kereskedelmi iparágban.

A perbe fogott technológiai cég vitatta a fogyasztóknak a per megindításához szükséges érintettségét azzal érvelve, hogy az App Store lényegében csak közvetítő fórumként működik a felhasználók és a fejlesztők között. Ennek megfelelően pedig a fejlesztők azok, akik megtervezik és eladják az alkalmazásokat, és emellett ők szabják meg az árakat is. Az Apple ezek alapján hivatkozott a Legfelső Bíróság korábbi gyakorlatára, különösen pedig az 1977-es Illinois Brick Co. kontra Illinois ügyre, amely kimondta, hogy versenyjogi kereset előterjesztésére csak a terméket közvetlen értékesítővel szemben van lehetőség. Az ügyben eljáró alsóbb fokú bíróságok ezt az álláspontot fogadták el, rámutatva arra, hogy jelen esetben a fejlesztők az Apple által tőlük kért összeget hárították át a fogyasztókra.

A Legfelső Bíróság a fogyasztóknak kedvező ítéletet hozott, amely szerint az alsóbb fokú bíróságokon folytatódhatnak a perek az Apple ellen. A kérdésben megosztott Legfelső Bíróságon a többségi véleményt az újonnan kinevezett Brett Kavanaugh fogalmazta meg, aki ezúttal sokak meglepetésére a bíróság liberális tagjainak támogatásával szerzett 5:4 arányú többséget. A döntésben elutasította az Apple azon érvelését, amely szerint az alkalmazásokat a fejlesztők, és nem pedig az App Store-t működtető cég értékesíti a fogyasztóknak. Kavanaugh bíró úgy fogalmaz, hogy ellenkező értelmezés szerint az „Apple érvelése mintát szolgáltat a monopolhelyzetben lévő viszonteladóknak ahhoz, hogy a versenyjogi szabályok kijátszása és a fogyasztók igényérvényesítésének ellehetetlenítése érdekében miként strukturálják ügyleteiket a különböző gyártókkal és szolgáltatókkal”. A döntés indoklásában akképpen folytatja Kavanaugh bíró, hogy az „iPhone-tulajdonosok ebben az összefüggésben nem egyszerűen csak fogyasztók egy viszonteladói láncolat alján, akik megpróbálják a lánc tetején álló gyártót beperelni. Az Apple és a fogyasztók között ugyanis valójában nincsen közbenső láncszem, az iPhone-tulajdonosok tehát a túlárazott árat közvetlenül az Apple-nek fizetik meg.”

A többségi határozat ellenében írt különvéleményt érdekes módon éppen Donald Trump elnök által kinevezett másik bíró, Neil Gorsuch jegyzi, akihez a többi konzervatív bíró csatlakozott. Érvelésük szerint, ha az Apple által működtetett App Store kifogásolt gyakorlata valóban monopóliumot hoz létre, akkor viszont az árazás miatt sérelmet szenvedők inkább az alkalmazásokat fejlesztők, nem pedig a fogyasztók.

Bár a jelen döntésben a bírák nem vizsgálták meg a kereset megalapozottságát, illetve az ügy érdemét, de az eljárás tovább folyhat az alsóbb fokú bíróságok előtt, ahol a tét nem kevesebb, mint az Apple-höz kapcsolódó, külső vállalkozások által fejlesztett szoftverpiac ellenőrzésének kizárólagossága. Az Apple tagadja, hogy az App Store monopólium lenne, és bízik az eljárás számára kedvező végkimenetelében.

Ed Black, az iparágat képviselő szervezet elnökének álláspontja szerint a döntés azért aggasztó, mert nem várt felelősséget nyithat meg a digitális platformszolgáltatást nyújtó üzletekkel szemben. Ugyanakkor Sandeep Vaheesan, az Open Markets Institute jogi igazgatója szerint a mostani döntés jól illeszkedik a nagy technológiai cégek működésével szemben erőteljesebb versenyjogi vizsgálatokat követelő közhangulatba. A döntés ritka győzelem azok számára, akik a nagy technológiai cégekben a versenyre és a fogyasztókra veszélyes fenyegetést látnak.

Az összefoglalót Sándor Lénárd készítette.