Lehull a lepel: Duda elnök kikotyogta, melyik két embertől fél Putyin
Andrzej Duda megérti Donald Trumpot.
Ezentúl könnyebben és kevésbé ellenőrzötten áramolhatnak az amerikai fegyverek külföldre.
Az Egyesült Államok kilép az ENSZ fegyverkereskedelmi egyezményéből – jelentette be Donald Trump amerikai elnök az Országos Lőfegyverszövetség (NRA) indianapolisi konferenciáján pénteken. Az ENSZ Közgyűlése által 2013-ban elfogadott egyezményt – a világ első olyan szerződését, amely szabályozza a hagyományos fegyverek globális kereskedelmét – az előző amerikai elnök, Barack Obama írta alá. Az amerikai szenátus azonban soha nem ratifikálta. „Visszavonjuk aláírásunkat” – jelentette ki Trump az amerikai politikai életben is befolyásos fegyverlobbi konferenciáján. A résztvevők kitörő örömmel, tapssal és hurrázással fogadták a bejelentést.
Az NRA a kezdetektől fogva ellenezte a világszervezet egyezményét, amely nem csupán szabályozza a hagyományos fegyverek óriási üzletet jelentő világkereskedelmét, hanem egyúttal figyeli azt is, hogy ilyen fegyverek ne kerülhessenek emberi jogokkal visszaélők kezébe. Az amerikai lőfegyverszövetség álláspontja szerint azonban az egyezmény aláássa a belföldi fegyverkereskedelmet és ezzel a szabad fegyverviselés alkotmányban rögzített jogát. Donald Trump a konferencián mondott beszédében bejelentette azt is, hogy a kormány döntéséről értesítik az ENSZ illetékeseit is.
A bejelentés után több emberi jogi csoport is tiltakozását fejezte ki. Az Amnesty International amerikai szervezete például közleményében azt hangoztatta, hogy e döntéssel az amerikai kormányzat szabad utat enged a humanitárius megfontolásokat és emberi jogi kritériumokat nélkülöző fegyverkereskedelemnek.
2013 áprilisában az ENSZ 193 tagú Közgyűlése 154 támogató és 3 elutasító szavazattal fogadta el a fegyverkereskedelmet szabályozó egyezményt. 23 ország tartózkodott, köztük a legfontosabb fegyverexportőrök közé tartozó Oroszország és Kína is. Az egyezmény azt nem szabályozza, hogy a tagországok a területükön mire használhatják a fegyvereket, de a ratifikáló országoknak saját jogszabályt kellett elfogadniuk a hagyományos fegyverek, alkatrészeik és tartozékaik szállításáról, valamint a fegyverkereskedők működéséről.
Az egyezmény a kézifegyverektől a harckocsikon át a hadihajókig bezárólag szabályozza a hagyományos fegyverekkel történő globális kereskedelmet. Megtiltja a ratifikáló tagállamoknak a hagyományos fegyverek szállítását akkor, ha ezzel embargót sértenének, vagy népirtást, emberiesség elleni bűncselekményt segítenének elő, és tiltja a hagyományos fegyverek eladását akkor is, ha ezeket a polgári lakosság ellen, vagy úgynevezett civil épületek – kórházak és iskolák – ellen vetnék be. Az egyezményt aláíró országoknak a fegyvereladások jóváhagyásakor mérlegelniük kell azt is, hogy a fegyvereket nem használhatják-e fel emberi jogok megsértésére, vagy nem kerülhetnek-e terroristákhoz, szervezett bűnözőkhöz.
(MTI)