Fogynak a románok

Románia népessége 2031-ig 16,7 millióra csökken, és a magyarság is fogy, de megőrzi a körülbelül 6,5 százalékos arányát – olvasható az erdelystat.ro statisztikai portálon kedden közzétett elemzésben.

A Népesedési perspektívák Erdélyben 2011-2031 elemzés felidézi: a legutóbbi, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint az ország népessége 20,1 millió volt. Az 1,3 millió fős magyar anyanyelvű közösség a lakosság 6,64 százalékát tette ki. Az elemzés szerint 2031-ig Románia népessége 17 százalékát veszíti el. 

Az elemzés azzal számol, hogy 2021-re 18,42 millióra, 2031-re 16,68 millióra apad az ország lakossága. A magyar anyanyelvűek 2021-re várható száma 1,19 millió, aránya 6,58 százalékos, 2031-re 1,07 millió, aránya pedig 6,52 százalékos lesz. 

Az Erdélystat számítása két, a magyar intézményes szerkezet szempontjából fontos jelenségre hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy a születések száma annak ellenére csökkenő tendenciát mutat, hogy a termékenységi arányszám enyhe emelkedése feltételezhető. Másrészt, az egyes iskolai szintekre belépő magyar anyanyelvűek számának a csökkenésével lehet számolni. A hétéves iskolakezdők száma a jelenlegi 11 551-ről 2031-re minden bizonnyal 9 ezer alá csökken.

A regionális különbségeket vizsgálva az Erdélystat számításai szerint a partiumi és a székelyföldi tömbök magyar anyanyelvű népessége az országos trendekhez viszonyítva csak mérsékelt népességcsökkenést szenved el. A partiumi magyar tömbben és Székelyföldön is a magyar anyanyelvűek arányának a növekedése a valószínűbb forgatókönyv. Marosvásárhely és Kolozsvár vonzáskörzetének a demográfiai kilátásai magyar szempontból nem ennyire kedvezőek, azonban a magyar népesség csökkenése itt is alatta marad az országos átlagnak. A székelyföldi és partiumi megyék közül Hargita, Kovászna, Szatmár és Szilágy esetében várható a magyarok arányának a növekedése, míg Bihar és Maros esetében enyhe csökkenés valószínűsíthető. Erdély egyéb területein viszont a romániai átlagot meghaladó mértékben fogy majd a magyar anyanyelvűek száma, és az arányuk is csökken.

Az Erdélystat kutatói hangsúlyozzák, hogy a felvázolt demográfiai forgatókönyvet számos, egyelőre beláthatatlan tényező befolyásolhatja. A jövőbeni migrációs mozgásokat nem lehet ugyanis nemzetiségi bontásban megfelelően dokumentálni, illetve nem lehet előre látni a várható trendeket. Azt is megjegyezték, hogy az előreszámítás nem etnikai, hanem anyanyelvi kritérium szerint vizsgálta a magyarság perspektíváit, és a magyar anyanyelvű romákkal is a magyar beszélőközösség részeként számolt. Mint hangsúlyozták, ez a megközelítés a magyar nyelvű oktatás tervezése szempontjából fontos.

(MTI)