Bírálói szerint a javaslatokkal bebetonozzák Szíszi tekintélyuralmát.
Jóváhagyták az egyiptomi népszavazáson voksolók az elnöki mandátum meghosszabbítását is magában foglaló alkotmánymódosító javaslatokat - közölték kedden egyiptomi választási tisztségviselők.
A módosítások értelmében akár 2030-ig hatalmon maradhat Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök. Bírálói szerint a javaslatokkal bebetonozzák Szíszi tekintélyuralmát, nyolc évvel a Hoszni Mubarak autokrata rendszerét megdöntő demokráciapárti felkelés után.
Lasín Ibráhim, az egyiptomi választási hatóság vezetője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a választók 88,83 százaléka voksolt az alkotmánymódosításra. A háromnapos, szombattól hétfőig tartó népszavazáson a részvételi arány 44,33 százalékos volt. Az északkelet-afrikai arab országban mintegy 61 millió volt a választásra jogosultak száma.
A kormánypárti média mellett üzletemberek és törvényhozók kampányoltak az alkotmánymódosítások elfogadása és a magas részvételi arány mellett, ingyenes szállítást vagy ételosztást kínálva, miközben a hatóságok bírsággal fenyegették a referendumot bojkottálókat.
Az alkotmánymódosító javaslatok elutasítása mellett kampányoló ellenzéki pártok csekély befolyással bírnak a Szíszi támogatóival szemben a parlamentben, amelyben kétharmados többséggel hagyták jóvá az említett alkotmánymódosító javaslatokat áprilisban.
A helyi médiát is a kormánypárti kommentátorok túlsúlya uralja, a hatóságok pedig a független médiaorgánumok és emberi jogi csoportok által működtetett weboldalak százait zárolták. A Human Rights Watch (HRW) és a Jogászok Nemzetközi Bizottsága (ICJ) nevű jogvédő szervezetek az alkotmánymódosító javaslatok visszavonására sürgették az egyiptomi kormányt, azt állítva, hogy azok egy még inkább tekintélyelvű uralom felé terelik az országot.
Az elfogadott javaslatok között szerepel egyebek mellett az elnöki megbízatás meghosszabbítása négyről hat évre, és – korábbi hírügynökségi jelentések szerint - egy olyan, a különböző igazságügyi intézmények működését összehangoló legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács létrehozása, amelyet az államfő vezet majd.
A változtatások között szerepel az is, hogy az államfő egy vagy több alelnököt is kinevezhet.
Elnöki jogkörbe kerül a főügyész, valamint az alkotmánybíróság elnökének kinevezése is. Eddig a taláros testület döntött a bíróság elnökének személyéről, de a mostani módosítás államfői jogkörbe utalja a kérdést azzal, hogy a távozó alkotmánybírósági elnök öt legidősebb helyettese közül választhat.
Az elnöknek eredetileg mostani, második elnöki mandátuma lejárta után kellene távoznia hivatalából 2022-ben, de a parlament megszavazta, hogy 2024-ig hatalmon maradhasson. Az alkotmánymódosítások azt is lehetővé teszik számára, hogy harmadszor is induljon az elnökválasztásokon, így akár 2030-ig is hivatalban lehet.
A jelenlegi egyiptomi alkotmányt 2014-ben fogadták el, egy évvel az után, hogy 2013-ban a hadsereg Szíszi vezetésével elmozdította Mohamed Murszi iszlamista elnököt a hatalomból. Az alkotmánymódosítás támogatói szerint a javaslatokra Egyiptom hosszú távú stabilitása miatt van szükség, amelyet megingatott a 2011-es felkelést követő felfordulás és a Murszi elmozdítását követő iszlamista támadások sora. A 2011-es egyiptomi felkelés döntötte meg Hoszni Mubarak mintegy 30 éves autokrata rendszerét.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Donald Trump a Nyugat számára kulcsfontosságú pillanatban léphet a Fehér Házba.
Az új Trump-éra hiányzó láncszeme: egy erős vezető Európában. Angolszász lapszemle.
Trump és a republikánusok szoros küzdelemben a Kongresszus irányításáért – drámai változások jöhetnek az amerikai politikában.
Tovább lebeg kelet és nyugat között Moldova. Az EU vasárnap szembesült az orosz befolyás erejével, amely a szombati grúziai választáson is megmutatkozhat majd.
Moldova európai jövője a tét a vasárnapi EU-népszavazáson és elnökválasztáson. Ha elutasítják az uniós perspektívát, orosz befolyási övezet lesznek.
Új lehetőségek nyílnak a délvidéki magyar fiatalok előtt: a Mathias Corvinus Collegium szabadkai központja nemcsak oktatási programokat kínál, hanem a helyi közösségek számára is fontos rendezvényeknek ad majd otthont.
Fabrizio Romano is megerősítette az erről keringő híreket. De az is kiderült, hogy nem csak Szoboszlai együttese szeretné megszerezni.
