Megjelent a salátatörvény, amiért cserébe elvileg fizet az Európai Unió

Benyújtotta a kormány az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet Magyar Péter történelmi jelentőségűnek nevezetett. A miniszterelnök közösségi oldalán közölte, a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket uniós ezermilliárdokhoz, amihez az Orbáni korrupció szükséges mindössze. Szerinte az, amit az előző kormány mondott, miszerint az uniós pénzek körüli vita a migrációról, Ukrajnáról, a különböző ideológiai kérdésekről szól, nem igaz, az unió korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, autonóm egyetemeket akar. 

– mondta, hozzátéve, hogy ezt a vitát ők három hét alatt lezárták, megkötötték a politikai megállapodást az Európai Unióval, hazahoznak 6000 milliárd forintot, és végrehajtják azokat az intézkedéseket is, melyekre Magyarországnak saját érdekéből is szüksége van.

A törvénycsomag és a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság megerősítése, amelynek valódi jogosítványokat adunk. Ha egy korrupciós ügyben a nyomozást megszüntetik, vagy a feljelentést elutasítják, az Integritás Hatóság a bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását. Ha uniós pénzekből finanszírozott közbeszerzéseknél visszásságot tapasztal, közbeléphet és vizsgálatot indíthat – sorolta. Közölte azt is, a vagyonnyilatkozati rendszer átalakításával a hatóság ellenőrzést folytathat le, hogy a vagyon megfelel-e a valóságnak. Hozzátette, átláthatóvá teszik a magántőkealapokat is, és rendezik a közérdekű alapítványok ügyét is, az állami eredetű vagyon pedig visszakerül az államhoz. – Visszaépítjük az akadémiai szabadságot, a magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus-programban – sorolta. 

Szupermérföldkövek teljesítése

A most benyújtott, több törvényt is érintő módosító csomag öt fő területet reformál meg, melyből az első a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, melynél az Integritás Hatóság széles körű jogkört kap a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmának és teljességének ellenőrzésére.

A tervezet szerint 

További kitétel, hogy ha az Integritás Hatóság szándékos hazugságot tár fel egy nyilatkozatban, az érintett tisztségviselő elveszíti a pozícióját és 3 évig nem is tölthet be hasonlót, míg kisebb, adminisztratív hibák esetén a hatóság akár 5 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Ezen felül a jelentős közjogi tisztségviselőknek és családtagjaiknak az új, szigorúbb szabályok szerint kell nyilatkozniuk.

 A Hatóság ezeken túl közvetlen hozzáférést kap az állami és közhiteles nyilvántartásokhoz, hogy hatékonyabban deríthessen fel korrupciós ügyeket, ha az ügyészség megszüntet egy korrupciógyanús nyomozást, a Hatóság erősebb jogorvoslati eszközökkel élhet a bíróságokon a nyomozás kikényszerítése érdekében, sőt, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál is indíthat eljárásokat, ha szabálytalanságot észlel, és ilyenkor a közbeszerzést automatikusan fel kell függeszteni.

Átalakulnak a KEKVA-k

A törvényjavaslat értelmében a tudományos élet szabadságával kapcsolatos uniós aggályok eloszlatása érdekében radikális változások jönnek az alapítványi fenntartású egyetemeknél és más alapítványoknál, ennek megfelelően 

Emellett az egyetemi alapítványok kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba ezentúl tilos lesz kinevezni minisztereket, államtitkárokat, országgyűlési képviselőket és polgármestereket, a kuratóriumi tagok megbízatása pedig nem élethosszig tart, hanem legfeljebb két alkalommal 4 évre szólhat. A most benyújtott törvényjavaslat módosítja a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) támogató törvényt is, 

Ennek a besorolásnak komoly jogkövetkezménye van: az ezen a listán szereplő (úgynevezett nem felsőoktatási) alapítványok megszüntetéséről az alapítói jogok gyakorlójának döntést kell hoznia, és a nyilvántartó bíróság – végelszámolás nélkül – főszabály szerint 2026. augusztus 31-i hatállyal jogutód nélkül törli őket a nyilvántartásból. Törlésre csak akkor nem kerül sor, ha az alapítványban érintett nem állami szereplő (államháztartáson kívüli alapító) úgy nyilatkozik, hogy a közfeladatokon túli célok megvalósítására magánvagyonból a jövőben is tovább kívánja működtetni az alapítványt.

Átalakuló közbeszerzések

A törvény módosítja a pénzmosás elleni szabályokat is, különösen a zártkörű befektetési alapok (magántőkealapok) tényleges tulajdonosainak azonosítása terén. A tervezet szerint a bankoknak és pénzügyi szolgáltatóknak fokozott átvilágítást kell végezniük ezen alapoknál, fel kell tárniuk a sokszor rejtett, párhuzamos holdingstruktúrák mögött álló valódi irányító magánszemélyeket.

A benyújtott törvényjavaslat részét képezik a közbeszerzések és közpénzek átláthatósága, így a jövőben 

és bővül a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba adatokat feltölteni köteles állami szervek köre. Az egy évnél hosszabb közbeszerzési szerződések teljesítéséről (kifizetések, esetleges késedelmek) ezentúl évente be kell számolni a nyilvános elektronikus rendszerben. Továbbá tilos lesz a közbeszerzésben való részvétel, ha a pályázó cég tényleges tulajdonosa vagy annak hozzátartozója részt vesz az állami döntéshozatalban.

Nyitókép: Facebook