Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Egy iszlám vallási csoport azért fordult nemrégiben a bajorországi Alkotmánybírósághoz, mivel szerintük sérti a vallásszabadságot és a vallási egyenlőséget az a tény, hogy Bajorországban a bírák és az ügyészek nem viselhetnek fejkendőt, de a tárgyalótermek berendezésében sokszor megtalálható a kereszt.
A müncheni székhelyű bírósági szervezet szerint a német jogszabályokkal és a helyi alkotmánnyal is összhangban van az a bajor törvény, miszerint a tartományban a közfeladatot ellátó személyek nem viselhetnek vallási identitást kifejező tárgyakat, szimbólumokat. 2005-ben Berlin volt az első tartományi rangú városállam, ahol megtiltották a fejkendők és egyéb látható vallási szimbólumok viselését a közszolgálatban dolgozók számára. A rendelkezés értelmében nem megengedett, hogy a tanárok, a bíróságok kötelékében dolgozó közszolgák, és a rendőrök munkaidejük során bármilyen típusú vallási szimbólumot viseljenek.
A hasonló tartalommal rendelkező bajor jogszabály elfogadását azzal indokolták a törvényhozók, hogy ezzel a tartományi közfeladat-ellátás semlegességét akarják kifejezni. Emiatt egy iszlám vallási csoport fellebbezést nyújtott be a bajorországi Alkotmánybírósághoz, mivel szerintük nem igazságos, hogy a tárgyalótermekben elhelyezhetnek kereszteket, de az igazságszolgáltatásban dolgozók nem hordhatnak fejkendőt. A tartományi Alkotmánybíróság kimondta, hogy a bírósági tárgyalótermek bútorozása, berendezése teljesen más megítélés alá esik, mint a közfeladatot ellátó személyek munkaidő alatt elvárt magatartása, vallási identitásuk kifejezése. Ennek értelmében az alkotmánybírósági szerv elutasította az iszlám vallási közösség fellebbezését.