A mostani állás szerint számszerűleg egyedül az ALDE és az ENF tud majd növekedni, a többi frakció létszámában és részarányát tekintve is csökkenni fog.
Sok múlik azon, hogy az „egyéb” kategóriába tartozók hova fognak sorolni, de a szakemberek a rendszerkritikus, euroszkeptikus vagy egyenesen EU-ellenes politikai erők erősödésétől tartanak a radikális baloldaltól egészen a jobbszélig. Az egyesek által számukra prognosztizált, s bizonyos ügyek blokkolását lehetővé tévő egyharmad azonban kérdéses, hogy meglesz-e. Elemzők szerint a jobb- és a balszél erősödése afféle „nagykoalíciós” politizálásra kényszerítheti a centrista pártokat.
A jelenleg még 751 fős parlamentben az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője van. A február 25-i állást tükröző felmérés szerint a 21 magyar képviselői helyből a Fidesz-KDNP-nek 13, a Jobbiknak három, az MSZP-Párbeszédnek három, a Demokratikus Koalíciónak kettő juthat. A kormánypártok támogatását 53 százalékra, a Jobbikét 13,3 százalékra, az MSZP-Párbeszéd szövetségét 12,3 százalékra, a Demokratikus Koalícióét 8,3 százalékra, a bejutási küszöb alatt az LMP-ét 4,7 százalékra, a Momentumét 3,7 százalékra, a Mi Hazánk Mozgalomét 2 százalékra, a Magyar Kétfarkú Kutyapártét 1,7 százalékra mérték. Magyarországra vonatkozólag a Nézőpont Intézet, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet és a Závecz Research felméréseinek átlaga szerepel.
Az Európai Parlament kéthetente hasonló felmérést fog közzétenni a május végi választásig, amelyen körülbelül 373 millió állampolgár vehet majd részt az Egyesült Királyság kilépése után is bennmaradó 27 tagállamból.
(MTI)