Több ezer kilométert gyalogolna Kőrösi Csoma Sándorra emlékezve

Mint a pénteken megjelent cikkből kiderül, Pengő Zoltán idén ősszel szeretné megismételni Kőrösi Csoma Sándor teljesítményét: gyalogszerrel járná be útvonalát, ezzel pedig elsősorban a román és a nemzetközi nyilvánosság figyelmét szeretné felhívni a székely-magyar tudós munkásságára, tudományos jelentőségére. Az apropót az adja, hogy idén lesz a 200. évfordulója annak, hogy a székely cipós diák, aki földön aludva szoktatta magát a nem mindennapi feladathoz,

„Én úgy tisztelgek az emléke előtt, hogy nagyjából bejárom az ő útját” – mondta a Főtér ismertetése szerint Pengő a pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón, ahol bejelentette nem mindennapi elhatározását. Úgy véli, a románok nemcsak rólunk, erdélyi magyarokról tudnak keveset, hanem kultúránkról, nagy személyiségeinkről is. És ha létezne erdélyi magyar pantheon, Kőrösi Csoma Sándornak bizonyosan ott lenne a helye, hiszen „élete, munkássága kihatott arra, hogy ilyen lett az erdélyi magyar karakter”.

Az útvonalkövetés részleges, Pengő nem ragaszkodik hajszálpontosan Csoma útvonalához. A székely utazónak ugyanis számos kitérőt kellett tennie, kanyart beiktatnia eredeti tervéhez képest a különböző régiókban dúló járványok vagy háború miatt. Bár az lett volna a jó kiindulópont, az akkori Konstantinápolyban a pestisjárvány miatt nem tartózkodhatott, így végül Alexandriába hajózott, és Irakon keresztül jutott el a Kis-Tibetnek is nevezett Ladakba.

Tervek szerint Nagyenyedről indulva Gyulafehérvár, Nagyszeben, Râmnicu Vâlcea, Pitești és Bukarest érintésével Giurgiunál lépné át a román-bolgár határt a „séta”, majd Ruse és Burgasz után eljutna Isztambulba, Ankarába. Teheránban lépne rá Csoma útvonalára, amelyet utána szinte hajszálpontosan követne.

„Kicsit csalok, és nem novemberben, hanem szeptemberben indulnék, a terveim szerint szeptember 2-án” – mondta az újságíró, aki az újabb módosítással a pakisztáni és indiai forró évszakot, illetve a monszunidőszakot szeretné elkerülni. És – jön az újabb csavar – útjának nem Dardzsiling a végcélja, ahol a tibeti-angol szótár megalkotójának sírhelye van, hanem a Nyugat-Tibetben található Zangla.

Az Erdély és Nyugat-Tibet közötti 7000 kilométeres távot Pengő Zoltán számításai szerint mintegy kilenc hónap alatt teszi meg. Nagyrészt gyalog, csupán a háborús övezetekben, Afganisztánban tervez járműre ülni saját testi épsége érdekében.

„Úgy tervezem, hogy két zászló lesz nálam: egy román – mivel Romániában születtem, itt élek –, és egy székely zászló, mivel Kőrösi Csoma Sándor székely volt. Úgy érzem, ezzel maximális tisztelettel adózom mindenki felé” – nyugtázta. Pengő Zoltán a kommunikációra is nagy hangsúlyt fektet majd, ezt nem csak magyar, hanem román és angol nyelven is zajlana elsősorban a Facebook közösségi portálon.

A román közösség felé való kommunikációt kiemelt fontosságúnak tartja, de fontos szempont a nemzetközi közvéleménnyel is megismertetni Csoma munkásságát. Ezért a nagyobb városokban a helyi újságírókkal is felvenné a kapcsolatot, akiket tájékoztatna útjáról, annak céljáról. Gyaloglásával sok elődjének kíván a nyomdokába lépni, akik már megjárták az utat, igaz, senki sem ilyen céllal, mint Pengő.