Egy kolozsvári újságíró 200 évvel a székely-magyar tudós után kelne útra a nagyenyedi kollégiumból, hogy gyalogszerrel bejárja az általa megtett útvonalat, egy román és egy székely zászlót is magával visz – ismertette a Főtér, akinek a munkatársa az indulást beharangozó sajtótájékoztatón részt vett.
Mint a pénteken megjelent cikkből kiderül, Pengő Zoltán idén ősszel szeretné megismételni Kőrösi Csoma Sándor teljesítményét: gyalogszerrel járná be útvonalát, ezzel pedig elsősorban a román és a nemzetközi nyilvánosság figyelmét szeretné felhívni a székely-magyar tudós munkásságára, tudományos jelentőségére. Az apropót az adja, hogy idén lesz a 200. évfordulója annak, hogy a székely cipós diák, aki földön aludva szoktatta magát a nem mindennapi feladathoz,
„Én úgy tisztelgek az emléke előtt, hogy nagyjából bejárom az ő útját” – mondta a Főtér ismertetése szerint Pengő a pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón, ahol bejelentette nem mindennapi elhatározását. Úgy véli, a románok nemcsak rólunk, erdélyi magyarokról tudnak keveset, hanem kultúránkról, nagy személyiségeinkről is. És ha létezne erdélyi magyar pantheon, Kőrösi Csoma Sándornak bizonyosan ott lenne a helye, hiszen „élete, munkássága kihatott arra, hogy ilyen lett az erdélyi magyar karakter”.
Az útvonalkövetés részleges, Pengő nem ragaszkodik hajszálpontosan Csoma útvonalához. A székely utazónak ugyanis számos kitérőt kellett tennie, kanyart beiktatnia eredeti tervéhez képest a különböző régiókban dúló járványok vagy háború miatt. Bár az lett volna a jó kiindulópont, az akkori Konstantinápolyban a pestisjárvány miatt nem tartózkodhatott, így végül Alexandriába hajózott, és Irakon keresztül jutott el a Kis-Tibetnek is nevezett Ladakba.
Tervek szerint Nagyenyedről indulva Gyulafehérvár, Nagyszeben, Râmnicu Vâlcea, Pitești és Bukarest érintésével Giurgiunál lépné át a román-bolgár határt a „séta”, majd Ruse és Burgasz után eljutna Isztambulba, Ankarába. Teheránban lépne rá Csoma útvonalára, amelyet utána szinte hajszálpontosan követne.
„Kicsit csalok, és nem novemberben, hanem szeptemberben indulnék, a terveim szerint szeptember 2-án” – mondta az újságíró, aki az újabb módosítással a pakisztáni és indiai forró évszakot, illetve a monszunidőszakot szeretné elkerülni. És – jön az újabb csavar – útjának nem Dardzsiling a végcélja, ahol a tibeti-angol szótár megalkotójának sírhelye van, hanem a Nyugat-Tibetben található Zangla.
Az Erdély és Nyugat-Tibet közötti 7000 kilométeres távot Pengő Zoltán számításai szerint mintegy kilenc hónap alatt teszi meg. Nagyrészt gyalog, csupán a háborús övezetekben, Afganisztánban tervez járműre ülni saját testi épsége érdekében.
„Úgy tervezem, hogy két zászló lesz nálam: egy román – mivel Romániában születtem, itt élek –, és egy székely zászló, mivel Kőrösi Csoma Sándor székely volt. Úgy érzem, ezzel maximális tisztelettel adózom mindenki felé” – nyugtázta. Pengő Zoltán a kommunikációra is nagy hangsúlyt fektet majd, ezt nem csak magyar, hanem román és angol nyelven is zajlana elsősorban a Facebook közösségi portálon.
A román közösség felé való kommunikációt kiemelt fontosságúnak tartja, de fontos szempont a nemzetközi közvéleménnyel is megismertetni Csoma munkásságát. Ezért a nagyobb városokban a helyi újságírókkal is felvenné a kapcsolatot, akiket tájékoztatna útjáról, annak céljáról. Gyaloglásával sok elődjének kíván a nyomdokába lépni, akik már megjárták az utat, igaz, senki sem ilyen céllal, mint Pengő.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
