Az erős amerikai világpolitikai szerepvállalás, valamint Oroszország, Irán és Észak-Korea megregulázásának híve Mike Pompeo. A leghagyományosabb republikánus értékeket és érdekeket képviselő, korábban a CIA-t igazgató amerikai külügyminiszter most Budapestre érkezik: kérdés, hol találja meg a közös nevezőket a neokon Pompeo a szuverenitás fontosságát hangoztató magyar kormánnyal.
2019. február 11. 07:48
p
0
0
139
Mentés
2018 tavaszán váltotta Rex Tillerson korábbi amerikai külügyminisztert, és mindjárt eskütételekor feltették a kérdést a nemzetközi sajtóban: kicsoda Mike Pompeo?
Pompeo ugyanis nem a Steve Bannon és a Breitbart által vallott új jobboldal irányvonalához tartozott, hanem
az amerikai politika klasszikus neokonzervatív irányzatát képviselte.
Korábban is az államigazgatásban dolgozott – kinevezését megelőzően a CIA feje volt –, ám közigazgatási pályafutása előtt maga is aktívan politizált.
Pompeo Kaliforniában született 1963-ban, a Harvardon végzett jogot, majd pedig öt éven át katonai szolgálatot teljesített – igaz, nem vetették be őt. Karrierjének ívét a lapok „üstökösszerűnek” írták le: korábban Kansast képviselte a washingtoni szövetségi Képviselőházban republikánus politikusként, majd a Központi Hírszerző Ügynökség élére került.
Beszédeiben
a protestáns és kapitalista értékek, illetve az erős amerikai világpolitikai szerepvállalás mellett áll ki,
s nem utolsósorban nagy rajongója a country zenének és az amerikai történelemnek.
Ellentétben elődjével, a dúsgazdag Tillersonnal, Pompeo képviselőként egyike volt a Képviselőház legkevésbé tehetős politikusainak.
Képviselői korszaka alatt Barack Obama leghangosabb kritikusainak egyike volt. Pompeo kritizálta az Iránnal szembeni megenyhült demokrata álláspontot, ugyanis a perzsa államot a terrorizmus egyik legnagyobb támogatójának látja. Ezzel szemben Izrael önvédelmének joga mellett konzekvensen kiállt, és több alkalommal méltatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikáját is – igaz, ennek ellenére nem támogatta Donald Trump amerikai elnök 2017-es döntését az amerikai követség Jeruzsálembe való áthelyezéséről. A környezetvédelem szintúgy nem tartozik prioritásai közé, ugyanis mint egy beszédében fogalmazott: az amerikai politika feladata az amerikai családok erősítése, nem pedig a „radikális környezetvédelmi program istenítése”. Pompeo ezek mellett ellenzi a melegházasságot és az abortuszt is.
Mike Pompeo már külügyminiszterré válása előtt is fontos szerepet játszott Trump kormányzásában, igaz ezt a háttérből végezte. A CIA igazgatójaként napi kapcsolatban volt Trumppal, és ő tartotta azokat a rendszeres elnöki tájékoztatókat, amiket a liberális média szerint ugyan Trump rendre elbliccelt, ám más lapok szerint igenis fontos kapcsolatot épített ki az amerikai elnökkel. Trump maga úgy nyilatkozott, hogy jól ismeri Pompeót, és hogy
„nagyon hasonlóan jár az agyunk”.
Annyi bizonyos, hogy Mike Pompeo külügyi kérdésekben a legkevésbé sem a visszahúzódás politikáját képviseli.
Pompeo érvelt már a Guantánamo-öbölben található amerikai börtön fenntartása mellett, védelmébe vette a kínzást mint vallatási módszert, élesen támadta Hillary Clintont a 2012-es benghazi támadásokkal kapcsolatban tanúsított eljárásáért, és állítólag egyszer nyilvánosan azzal viccelődött, hogy meg kéne gyilkoltatni Kim Dzsongun észak-koreai diktátort.
Mike Pompeo CIA-igazgatóvá való kinevezésekor Oroszországról is beszélt: szerinte Putyin országa agresszíven „lerohanta és elfoglalta Ukrajnát”, illetve fenyegeti Európát és az Egyesült Államokat.
Amikor kinevezték külügyminiszternek, számos keményvonalas republikánus méltatta a döntést: mint egyikük fogalmazott, „senki sem ismeri jobban, micsoda veszélyt is jelent Észak-Korea és Irán, mint Mike Pompeo”.
Most, amikor Mike Pompeo Budapestre érkezik, kérdéses, hogy milyen pontokon fognak közös nevezőre jutni a magyar külpolitika szuverenitást hangsúlyozó gondolatai és az amerikai külügyminiszter klasszikus neokon nézetei.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 139 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tintapaca
2019. február 11. 17:08
Mit kívánhat Pompeo a magyar miniszterelnöktől és kormányától?
1. Hagyjon fel Ukrajna blokkolásával feltételek nélkül.
2. Hagyjon fel az Oroszországgal és Kínával folytatott, kiegyensúlyozott és magyar érdekeken alapuló gazdasági és politikai kapcsolatokkal.
3. Vegyen USA haditechnikát és cseppfolyós gázt, drágán, aminek még lefejtője sincs a környékünkön.
Mit kínál cserébe? A nagy semmit.
Az USA stratégáit esetleg fel kellene világosítani, hogy az orosz hadseregek - Szuvorov óta - , négyszer jártak magyar területen. (Napóleoni háborúk, 1849, az első világháborús kárpáti betörés Besztercebányáig, 1944 - 1992.) Az amerikaiak bombázógépen szálltak Magyarország fölé (...térkép e táj...).
Pompeot is úgy kell hazaküldeni, ahogy a Valutaalapot és a Világbankot.
Magyarország nem kötheti a sorsát ismét egy agresszív, hosszútávon vereségre ítélt hatalomhoz, amely ráadásul csak diktálni akar.
Az USA alkotmányában van egy kifejezés, amelyet az amerikai külpolitika úgy értelmez, hogy az feljogosítja az USA érdekeinek minden eszközzel való érvényesítésére a világon. az az úgynevezett "manifest destiny", a rendeltetésszerű elhivatottság. Lásd Vecseklőy József.
1. Ha a két ország földrajzi helyzetét felcseréljük, és az USA foglalja el Magyarország helyét, ebben az esetben az USA ugyanazt a politikát folytatná-e Oroszországgal szemben, mint ma?
2. Ha mi az iráni embergót szem előtt tartva csak 1000 db autóbuszt szállítunk le Iránnak a lehetséges 10 ezerből, ezzel bőségesen eleget tettünk az amerikai bojkottkövetelésnek?
3. Ha nem, próbálja meg az USA a Northrop, a Boeing, a Lockheed Martin gyártását egytizedére redukálni. Hogy érezze a különbséget...
Ezt mondd, Péter, barátilag.
Vélhetően szó lesz a Huawei kapcsolatokról, Paks2-ről, az orosz olajszállításokról, fegyverkezésről - mindez NATO érdekekbe, biztonsági megfontolásokba ágyazva - valójában az amerikai gazdasági érdekek lehető legjobb érvényesítéséről van szó! Mi meg nyájasan bólogatunk, szép közös nyilatkozat, viszont minden marad a régiben - kivéve esetleg a fegyverek témáját - valóban a légvédelem területén lehetnek vételi lehetőségek!
Pompeo barátságosan rámosolyg
Orbán Viktor miniszterelnök úrra.
Átadja Trump elnök úr meghívó levelét,udvozletet.
A Tassz,massz,mhb-t felszólítja hogy ne hazudj annak, reggel délben este!
A Közép európai Egyetemre beiratja unokáját.
Ellenkezesunk dacára, felajánl
12 db raketauteget.
Aztán elköszön