Megszólaltak az ukránok: kiderült, meddig bírják feltartóztatni az oroszokat Amerika segítsége nélkül
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
Ezrek tüntettek az amerikai elnök ellen több nagyvárosban.
Kalifornia és 15 másik amerikai tagállam hétfő este pert indított a Trump-kormányzat ellen a rendkívüli állapot kihirdetése miatt. A közös perkérelmet egy észak-kaliforniai kerületi bíróságon nyújtották be, és erről Xavier Becerra kaliforniai főállamügyész tájékoztatta a nyilvánosságot.
A perkérelem az elnöki döntés végrehajtásának azonnali felfüggesztését kéri. Egyúttal azzal vádolja Donald Trump elnököt, hogy "kirívó módon nem veszi figyelembe a hatalmi ágak szétválasztását", mert a kongresszus megkerülésével szövetségi pénzeket irányít át az amerikai-mexikói határra tervezett fal építéséhez. "Trump elnök egy saját maga által létrehozott alkotmányos válság felé sodorja az országot" - olvasható a bírósághoz benyújtott dokumentumban.
Egy republikánus állam is szembement az elnökkel
A perben Kaliforniához Colorado, Connecticut, Delaware, Hawaii, Illinois, Maine, Maryland, Michigan, Minnesota, Nevada, New Jersey, Új-Mexikó, New York, Oregon, és Virginia államok csatlakoztak. Maryland kivételével valamennyiüket demokrata párti kormányzó irányítja.
Donald Trump pénteken sajtókonferencián jelentette be a rendkívüli állapotot, arra hivatkozva, hogy a kormányzat finanszírozását biztosító törvénybe nem illesztették be az általa kért 5,7 milliárd dollárt a déli határokra ígért fal építésére. A rendkívüli állapot kihirdetésével az elnöknek az a célja, hogy így a kongresszus megkerülésével teremtse elő a falépítéshez szükséges összeget. A Fehér Ház ugyan még nem hozta nyilvánosságra a leendő forrásokat, de amerikai sajtóinformációk szerint a pénzt a védelmi minisztériumtól és más szövetségi hivataloktól csoportosítják át.
A perelő államok szerint a határok mentén nincs rendkívüli helyzet, így a rendkívüli állapot kihirdetése nem indokolt. A perkérelemben hivatkoznak is Trump egyik mondatára, amely a pénteki sajtókonferencián hangzott el. „Megépíttethettem volna a falat hosszabb idő alatt is, nem volt szükségem erre a lépésre” – fogalmazott az elnök, és a perelő államok szerint ezzel saját maga támasztja alá, hogy nincs rendkívüli helyzet. A Fehér Ház egyelőre nem reagált a perekre. De Donald Trump már pénteken jelezte, hogy több, és hosszasan elhúzódó perre számít.
Több tagállam már pénteken jelezte, hogy bíróságon támadja meg az elnök döntését. Pénteken este Texasban már egy természetvédelmi társaság és három gazda nevében be is nyújtották az első keresetet. Az Egyesült Államokban egyébként hétfőn szövetségi – azaz valamennyi tagállamban megtartott – nemzeti ünnep volt: az Elnök Napja, amelyet George Washington, az Egyesült Államok első elnöke tiszteletére tartanak minden február harmadik hétfőjén. Az amerikaiak ezen a napon George Washington születésnapjára emlékeznek, de az ünnep fokozatosan két elnök, George Washington és Abraham Lincoln születésnapi megemlékezésévé vált, így sokan az Elnökök Napja néven emlegetik.
Ezrek mentek az utcára
Több amerikai nagyvárosban tüntettek hétfőn a rendkívüli állapot bejelentése ellen. A Washingtonban, New Yorkban, Chicagóban, San Franciscóban, Los Angelesben tartott megmozdulások többségét a részben Soros György finanszírozta MoveOn.org nevű szervezet, részben pedig olyan kisebb civilszervezetek rendezték, mint például az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU).
A szervezők bejelentése szerint szerte az Egyesült Államokban összesen 250 megmozdulást tartottak. Washingtonban és Chicagóban – az amerikai sajtó jelentései szerint – mindössze néhány százan tüntettek, de a többi nagyvárosból érkezett jelentések sem több ezres tömegekről számoltak be. A tüntetők - elsöprő többségükben nők és fiatalok – hatalmi túlterjeszkedéssel és a kongresszus jogkörének elbitorlásával vádolták Donald Trump elnököt. Sok aktivista a migránsok iránti rokonszenvének adott hangot.
Az elégedetlenséget a rendkívüli állapot meghirdetése váltotta ki.