Franciaország elszálló államháztartási hiánya: a szenátus felveti Macron elnök felelősségét
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
A franciák már több mint fele azt szeretné, hogy a tavaly november óta tiltakozó sárgamellényesek befejeznék a megmozdulásokat.
A franciák többsége (56 százalék) azt szeretné, ha a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárgamellényesek befejeznék a megmozdulásokat, s a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a tüntetők követelései eltávolodtak a kezdeti elképzelésektől – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió ismertetett.
Ez az első felmérés az elmúlt három hónapban, amely azt mutatja, hogy a franciák már nem szeretnék, ha folytatódnának a hétvégéi tüntetések, s csak 43 százalékuk szerint kellene a megmozdulásokat folytatni.
A február 12-13-án 1001 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés arra is rávilágított, hogy a társadalmi szintek alapján a középvezetők 80, a középosztálynak pedig 58 százaléka szeretné, ha véget érne a tüntetéssorozat. Az előbbi kategóriában egy hónap alatt 30, míg a másodikban január óta 15 százalékkal növekedett azok aránya, akik véget vetnének a szombati megmozdulásoknak.
Az alsóközéposztály többsége (55 százaléka) szerint azonban még folytatódnia kellene a tiltakozásoknak, de ebben a társadalmi osztályban is tíz százalékot esett vissza egy hónap alatt az arány.
Jóllehet a franciák 58 százaléka még mindig szimpatizál a sárgamellényes mozgalommal (novemberben 75 százalékos volt a támogatottság), a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a megmozdulások már eltávolodtak a kezdeti követelésektől. Míg novemberben a franciák 20 százaléka tartotta magát sárgamellényesnek, jelenleg csak 13 százalékuk, amely január óta három százalékos visszaesést mutat.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalom az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelést fogalmazott meg, és az államfő távozását is követeli a városok menti körforgalomban felállított úttorlaszok mentén, szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokba és összetűzésekbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon a közrend biztosítására. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerdán 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon okozott anyagi károkat (üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálását).
(MTI)