Pasihiányra panaszkodnak: egy generációnyi férfi tűnhetett el Szíriából

December végén jelent meg Johan-Mathias Sommarström svéd újságíró riportja, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a háború következményeként Szíriában felborult a nemek közötti egyensúly, és több szektorban immáron a nők viselik a nadrágot – ha akarják, ha nem. 

A közel nyolc éve tartó véres háború komoly károkat okozott a szír társadalomban: az ország lakosságának nagyjából negyedét veszítette el. Becslések szerint több mint ötmillió ember menekült el Szíriából, a halálos áldozatok száma közel félmillió. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akiket a háború mentálisan vagy fizikailag tett tönkre. 

A szír nők panaszkodnak a férfiak hiánya miatt

Szíria már soha többé nem lesz az a hely, ami korábban volt – egy letarolt országnak kell újjáépítenie magát. Johan-Mathias Sommarström damaszkuszi útjáról készített riportja szerint viszont az újjáépítés azért sem fog egyszerűen menni, mert

A fiatalabb generációból szinte teljesen eltűntek a férfiak, és ennek komoly következményei lesznek a társadalomra nézve.  

„A Damaszkuszi Egyetem előtt, ahogyan a járdán áthaladó embereket nézem, azt mondanám, 70 százalékuk fiatal nő. És azokkal, akikkel beszéltem, elmondták: ez az arány a tantermekben sem fest másképpen” – írja Sommarström. 

„Nézz körül, szinte csak nőket látsz. Az egyetemen, a kávézókban, az utcán” – mondta két egyetemista lány, Safaa és Sheima az újságírónak. „A legtöbb fiatal férfi elhagyta Szíriát, azok pedig, akik nem menekültek el, meghaltak” – tették hozzá. 

Egy másik megkérdezett nő, Lina is szomorúan jellemezte a helyzetet. Szerinte az élet számos területén hiányoznak a férfiak: sok nő kénytelen lesz hajadonként leélni az életét, és nehéz lesz újjáépíteni az országot férfiak nélkül, hiszen az építkezési munkálatokhoz erős férfiakra volna szükség. Lina azt kívánja, hogy a kormány adjon állandó amnesztiát azoknak, akik a besorozás miatt hagyták el az országot,  így akik elmenekültek, el tudnák kerülni a büntetést és a katonai szolgálatot, így nyugodt szívvel visszajöhetnek. 

Hozzátette, hogy mindehhez a befogadó országok együttműködése is szükséges:

– fogalmazott. 

A férfihiányt viszont egy pozitív jelenség is kíséri: az alapvetően muszlim és patriarchális Szíriában rohamos változások következnek be a nők társadalomban betöltött szerepében. 

A korábban említett egyetemista, Safaa szerint a jövőben látni fogunk nőket, akik autókat szerelnek: „Muszáj lesz hagyományos férfi szakmákat is elvállalniuk a nőknek, ha el akarják tartani a családjukat .Valóban, egy pozitív fejlődésként is tekinthetünk erre, mert korábban bizonyos területeken nem fogadták el a női munkaerőt és ez szerintem jó”.

Nem mindenki képes a pozitív oldalát nézni a jelenségnek: Nabiha – aki frissen végzett az egyetemen – például úgy gondolja: ezek a foglalkozások egyszerűen nem nőknek valók. 

A statisztikák részben, a tapasztalatok teljesen megerősítik Sommarström riportját

A statisztikák ellentmondásosak. A Tahrir Institute for Middle East Policy nonprofit szervezet egyik felmérése szerint a háború előtt a szíriai háztartások nagyjából 4 százalékát tartotta el nő, mára ez a szám viszont 22 százalékra növekedett. A CIA által közzétett 2017-es adatok alapján valóban láthatunk valamennyi, de nem kóros csökkenést a férfiak 15-24-es és 25-54-es korcsoportjában. A szírek milliós nagyságrendű kivándorlása indokolttá teszi, hogy a menekültjeik nemi arányát is megvizsgáljuk: az ENSZ adatai viszont azt mutatják, hogy nemi megoszlásuk nagyjából kiegyenlített volt – összesen 56 százalékuk férfi, a 18-59 év közöttiek esetében viszont 10 százalékkal volt magasabb a férfiak aránya. 

Valerie M. Hudson, a texasi Bush School of Government and Public Service professzora, aki többek között az európai menekültválság alatt a kontinensre érkezők nemi arányával és a nemek közötti arányok felborulásának következményeivel is foglalkozott, kérdésünkre elmondta, hogy  a háborús helyzet miatt nem igen hiszi, hogy Szíriára vonatkozóan jelenleg megbízható adatok állnak rendelkezésre a nemi arányok megoszlásáról. Hozzátette: mindezek ellenére azt tudjuk, hogy a 2015-ös migrációs hullámban a férfiak domináltak, hiszen számos országban – például Svédországban – a férfi menedékkérők magasabb arányáról számoltak be. 

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, orientalista ugyancsak úgy látja, hogy nem érdemes statisztikákra támaszkodni, ha a szír nők valódi helyzetéről szeretnénk többet megtudni. A kutató nyáron több hetet is Szíriában töltött és megerősítette Sommarström észrevételeit. „Ha férfit láttam, az vagy pap volt, vagy katona, vagy sokéves szolgálat után szerelt le”. Speidl Bianka szerint

bár nők és gyermekek ezrei estek áldozatul a kegyetlen háborúban, mégsem őket vezényelték ki a frontvonalakhoz. A kutató szerint ráadásul Szíriában rengeteg olyan férfi él, aki lelkileg és testileg is megnyomorodott harcokban, és emiatt már nem munkaképes. Hozzátette, hogy a besorozástól való félelem jelentős tényezőnek számít, ha a szír férfiak migrációs hajlandóságát nézzük: „Sokan a környező országokban várják, hogy hazatérhessenek. A hadkötelezettség egy háborús országban megszokott feladat, ugyanakkor az egyes ember félelmei is igazoltak. Minden családban vannak meggyilkolt, megsérült, elrabolt emberek. Senki nem akar már több veszteséget.”

Speidl úgy látja, hogy a szír nők jelenleg hatalmas terhet cipelnek a hátukon, hiszen egyre többen váltak a családban egyedüli kenyérkeresővé, és megnövekedett a felelősségük a következő generációk kinevelésében is. A nők változó helyzetével kapcsolatban Speidl Bianka azt is kifejtette, hogy valóban elindult a társadalomban egy visszafordíthatatlan folyamat, így egyre több nővel találkozhatunk majd az értelmiségi pályán, és a női vezetők aránya is növekedni fog a későbbiekben. 

Arra a kérdésre, hogy miképpen egyeztethető össze mindez az iszlám által kijelölt jellegzetes női szerepkörökkel (pl. gyermeknevelés, otthoni teendők ellátása), azt felelte, hogy jelenleg nincs más lehetőség a szírek előtt:

Hozzáfűzte viszont, hogy a régimódi, tanulatlan rétegek álláspontja vélhetően nem fog megváltozni, inkább egy polarizáltabb társadalom létrejöttére számíthatunk. Például a poligámia jelensége is meg fog erősödni – fűzte hozzá –, mivel a leszakadó társadalmi rétegekhez tartozó nők előtt továbbra is inkább egy házasság jelenthet kiutat a bizonytalanságból, mint az oktatás. 

A nők helyzetében az elmúlt hét év alatt olyan változások következtek be, amelyek „normál” ütemben csak hetven év alatt zajlanak le – állapítja meg Speidl Bianka. – De nincs olyan változás, amiért ilyen árat érdemes fizetni. Szíriában a nők iskolázottsága a háború előtt lényegesen jobb volt, mint a régió más országaiban. Az elmúlt években pedig gyermekek százezrei maradtak ki az iskolából, fiúk és lányok egyaránt súlyosan traumatizáltak. A felnövekvő fiatal generációra nagyon nehéz jövő vár.