A Vatikán január 11-én bejelentette, hogy Ferenc pápa apostoli látogatást tesz Romániában 2019. május 31. és június 2. között. Ellátogat Bukarestbe, Jászvásárra (Iaşi) és Balázsfalvára (Blaj), valamint a csíksomlyói Mária-kegyhelyre, ahol szentmisét fog bemutatni A liturgia nyelve a latin lesz, a homíliát Ferenc pápa olaszul mondja, amit fordítanak majd magyar nyelvre.
Az erdélyi magyar katolikusoknak, de főleg a moldvai csángóknak elég mostoha sors jutott a Vatikán részéről. II. János Pál 1999-ben látogatott Romániába, de mivel a fő cél az ortodox egyházzal való kapcsolatok javítása volt, ezért
a román ortodox egyház követelésére a pápa csak Bukarestbe látogatott el,
és kihagyta a romániai katolikusok – legyenek erdélyi magyarok, moldvai csángók vagy románok – minden kegyhelyét, püspökségét.
Persze Csángóföld most is kimarad, de legalább nem mellőzi a Vatikán teljesen saját híveit az ortodoxokkal való békülés kedvéért – lehet, hogy Ferenc pápának elege lett abból, hogy az ortodox egyházak nem kedvelik az ő progresszív céljait.
Balázsfalva persze a román nacionalizmus szimbolikus helye, egyben görögkatolikus püspöki székhely, de a román nacionalista görögkatolikusok is a pápa hívei, püspökeik a romániai püspöki kar tagjai. Bukarest nem szorul magyarázatra, Jászvásár pedig a moldvai püspökség székhelye – azé a püspökségé, ami minden eszközzel igyekszik elnyomni a moldvai csángók magyar mise és magyar nyelvhasználat iránti igényét.
Csángóföld kimarad, de Csíksomlyó a csángók számára is a legfontosabb kegyhely szülőföldjük szomszédságában,
Ferenc pápa tehát látványos gesztust tesz a romániai katolikus magyarság felé.
A csángók mindig elmennek a csíksomlyói búcsúra, tehát ott lesznek Ferenc pápa szabadtéri miséjén is.
Ami most latinul lesz ugyan, de egyébként tudni kell, hogy a jászvásári püspökség szemináriumából kikerülő papok a magyar nyelvhasználatot bűnös dologként igyekeztek beállítani a legutóbbi időkig csángó híveik között, akik erős fenyítést kaptak a csíksomlyói búcsún való részvételért, a magyar mise meghallgatásáért. A jászvásári püspökség 1989 előtt és után is ignorálta a csángók magyar mise iránti kérelmét, Petru Gherghel püspök teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a nyelvhasználatnak milyen érzelmi és intim oldala van, és csak a funkcionális oldalát volt hajlandó tekinteni: miszerint a csángók úgyis értenek románul – mit sem foglalkozva azzal, hogy egyébként idős csángó asszonyok még épp az ellenkezőjéről panaszkodtak. (Petru Gherghel egyébként 1978 óta áll a püspökség élén, 1990 óta püspökként, azelőtt apostoli kormányzóként).