Magyar mise a csángóknak: enyhülés vagy ráhagyás?

2019. január 23. 14:24

Közel másfél évszázad után itt az első engedély a csángók magyar nyelvű misézésére. Áttörés ez, vagy a román fél már amúgy is győztesnek érzi magát?

2019. január 23. 14:24
Szilvay Gergely

A Jászvásári Püspökség több mint harminc évnyi küzdelem után engedélyezte, hogy a területén rendszeresen legyen magyar nyelvű mise, havi egy alkalommal Bákó városában – robbant a hír, de nem elég nagyot. 

Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta: a Jászvásári Püspökség 1884 óta írott történetében

először fordul elő, hogy az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor.

A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári püspök. A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet.

Lehet, hogy mindez nem független Ferenc pápa csíksomlyói látogatásától.

Ugyanakkor tegyük hozzá: az, hogy Bákóban van havi egy mise, édeskevés. Petru Gherghel 1978 óta apostoli kormányzóként, 1990 óta püspökként vezeti az egyházmegyét, és mindvégig ellenállt a magyar mise iránti kérelmeknek. Pedig pontosan tudott róluk, ő és a Vatikán is kapott kérelmeket, utóbbi visszautalta a kérelmeket az egyházmegyének, mondván, hogy az püspöki hatáskör. 

Az enyhülés a jászvásári püspökségen talán három dolognak köszönhető: Ferenc pápa várható látogatásának; Petru Gherghel korának, azazhogy a püspök hamarosan nyugdíjba megy, mivel már túllépte a 75 éves korhatárt; és annak, hogy talán a románok úgy látják, sikerrel járt asszimilációs politikájuk. 

Mire gondolunk?

Hogy ez a lakosság magyar származású, azzal a magyar és a nemzetközi szakirodalom is egyetért, csak a román nem.

Ez egy középkori eredetű népcsoport, amelynek évszázadokon keresztül érkezett „utánpótlása”. Nyilván részint természetes folyamat a románokhoz való asszimilációja, de ezt rendesen erőltették is a románok.

Tánczos Vilmos szerint az 1859-es népszámlálás szerint az akkori 53 ezer katolikusból 38 ezer, azaz 71,6 százalék magyar ajkú. Akkor Bákó katolikus lakosságának 86,6 százaléka, Roman megyének pedig 94,6 százaléka magyarnak vallotta magát. A következő, 1899-es népszámlálás nem vizsgálta az anyanyelvi, nemzetiségi viszonyokat. 

Az 1930-as és az 1992-es román népszámlálás viszont erősen és tudatosan torzított. Utóbbi szerint Moldvában 243 ezer katolikus élt, akik között viszont gyakorlatilag nem találtak magyart. Ez részben az erős nyomásgyakorlásnak, a fenyegetéseknek volt köszönhető, részint a téves módszertannak, mely szerint 240 ezer emberből 0,8 százalék, kevesebb mint kétezer ember vallotta magát magyarnak, ebből falusi 525.

Tánczos Vilmos viszont saját felmérései szerint 1997-ben arról írt, hogy a moldvai katolikusok negyede, 62 ezer tudott még magyarul. Ez még növekedés is számszerűleg a korábbi 45 ezerhez képest, bár arányszámban csökkenés. Ugyanakkor kiáltó a különbség a románok kétezer főjéhez képest: puszta 60 ezer ember... 1997-ben mintegy 80 falu volt, ahol a lakosság jelentős része, néhol 100 százalék, de valahol csak 10 vagy még kevesebb, beszélt magyarul.

A helyzet 1997-hez képest persze tovább romlott, de Gherghel kritériuma, hogy ne magyarul tudjon a hívek 2 százaléka, hanem románul ne, eléggé álságos, ha már a hívek kérték a magyar misét. Miért fájt, miért fáj neki ez?

Persze valószínűleg jelenleg úgy állunk, hogy a jászvásári püspökség szerint az asszimilációs csatát megnyerték a románok,

így már lehet havi egy misét engedélyezni, no nem a falvakban, hanem a nagyvárosban. Nagyvonalúság, román módra.

De mégis csak előrelépés a több mint egy évszázados küzdelemben.

Összesen 98 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jord
2019. január 24. 12:55
Valójában a gyerekektől lopják el a pénzt,akiknek készült volna ez rendszer.
szalard
2019. január 24. 09:28
Jól ki van ez fundálva: "Bákóban január 27-től ad experimentum, azaz kísérleti jelleggelindulnak havi rendszerességgel a magyar szentmisék. Ezek folytatása attól függ, hogy lesznek-e résztvevők." (foter.ro) Nem sok magyarajkú hívő van Bákóban. Tehát nem lesznek sokan. Egy vagy 2 ember fog ott megjelenni. Ahhoz, hogy sokan legyenek, buszokkal kellene odaszállítani a csángókat a csángó falvakból. Nem hiszem, hogy erre lenne pénz. Vagy erre is a magyar kormány fog pénzt adni, hogy hőzönghessenek az ellenzéki pártok, még több szavazat megalapozott reményében? Majd egy fél év múlva, a pápalátogatás lejárta után, azt fogják mondani: sajnáljuk, nem voltak hívek a magyar nyelvű istentiszteleteken, tehát nincs értelme továbbra is magyarul tartani ezeket a miséket. Úgy mondhattuk volna, hogy ez egy becsületes kezdeményezés, ha a csángó falvakban tartanák ezeket a miséket
egynick
2019. január 23. 20:09
Shilvay kérdésére a válasz: egyik se..
csoka2000
2019. január 23. 17:44
Szerintem nem jobb, amig Jakubinyi román állampolgár és nem magyar is mert neki már van egy állampolgársága. A pápa csiksomlyói látogatása is bizonyitja, mivel Bukarestből megmondták , hogy nem lehet a pápa a legnagyobb magyar összenemzeti ünnepen , hanem egy héttel elötte . Most az áruló Jakubinyi kiterjesztette a bucsút egy héttel elöbbre . Ki ez a kis féreg? Jövőre a karácsonyt júnisra teszi , mert akkor meleg van az éjféli misén Ez mocskos kjs áruló és remélem sem a székelyek, sem a csángók nem mennek el a misére és az áruló jakubinyi szégyenüljön meg. Ez pápa amúgysem pápa , mert Benedek a jogos pápa. Isten áldja a csángókat!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!