A levél aláírói szerint a brit kormány saját adatai vallanak arra, hogy Calais és a legnagyobb brit teherkikötő, a délkelet-angliai Dover között 87 százalékkal zuhanna a teheráru-forgalom a jelenlegi szinthez képest e forgatókönyv megvalósulása esetén. A fogyasztók számára ez azt jelentené, hogy számos élelmiszerféléhez csak korlátozott mennyiségben juthatnának hozzá, és a kapható élelmiszerek minőség-megőrzési ideje is rövidülne – áll a képviselőknek küldött levélben.
London a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaira alapozná a Brexit-utáni kereskedelmet, az aláírók ezzel kapcsolatban kihangsúlyozzák, amennyiben a jelenleg 10 százalékos részesedésből száz százalék lenne, az is vámok megjelenésével járna az EU-s import esetében, ez pedig nagyon megemelné az importköltségeket, így az élelmiszerárakat is.
Levelükben leírják azt is, hogy a kiskereskedelmi forgalmazók már hozzákezdtek a készletek felhalmozásához olyan élelmiszerekből, amelyek esetében ez lehetséges, azonban a fagyasztott és a hűtött élelmiszerek tárolására szolgáló összes raktár megtelt, és általában is nagyon kevés a még kihasználható raktártér-kapacitás Nagy-Britanniában. Ha lenne is szabad raktározási kapacitás, a friss élelmiszereket nem lehet készletezni. A kiskereskedelmi forgalmazók egyébként sem tárolnak kétheti ellátásra elegendő raktárkészletnél nagyobb mennyiséget, és ha a beszállítói hálózatban zavarok támadnak, e készletek újratöltése is nehézzé válik –hangsúlyozzák a felhívás aláírói.
Kamion-káosz várható a brit-francia „határon”
A levél szerint a kiskereskedők megpróbálnak alternatív beszállítási útvonalakat felkutatni, de a lehetőségek korlátozottak, és a kompkapacitás sem elégséges, így a jelenlegi kapacitásoknak csupán a töredéke lenne pótolható. A kiskereskedelmi forgalmazók most megfogalmazott aggályait modellszámításokra alapozott szakértői tanulmányok is alátámasztják.