„Infantilizmusnak”, „bohócságnak” és „provokációnak” nevezte, hogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfői sajtótájékoztatóján egy olyan jegyzettömbbel jelent meg, amelyen jól olvasható volt az a bejegyzés, hogy „ötezer katonát Kolumbiába”. Maduro rámutatott, hogy az erről való megegyezést még a kolumbiai külügyminisztérium is cáfolta.
Orosz zsoldosok: nincs kommentár
Úgy vélekedett, hogy a venezuelai helyzet egyedülálló Latin-Amerikában, annak ellenére, hogy – mint mondta – a 20. században több mint száz államcsíny történt a régióban, amelyet „az Amerikai Birodalom készített elő és hajtott végre”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban sem az amerikai elnök, sem a külügyminiszter, sem pedig más magas rangú tisztségviselő nem hívott fel puccsra. Hangsúlyozta, hogy a venezuelai hadsereg lojális a „törvényes kormányhoz”. „No comment” válasszal tért ki annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy vannak-e orosz zsoldosok a személyes védelmében.
Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter kedden a Twitteren azzal vádolta meg Pedro Sánchez spanyol szocialista kormányfőt, hogy csatlakozott a Venezuela elleni, szerinte az Egyesült Államok által „megrendezett” államcsínyhez. Spanyolország öt másik európai állammal együtt kilátásba helyezte, hogy Juan Gauidót fogja a dél-amerikai ország elnökének elismerni, ha Maduro nem ír ki előrehozott választást.
Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnöke január 23-án nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé a hivatalban lévő államfővel, Nicolás Maduróval szemben. Fellépése széles körű nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott. Ugyancsak január 26-án hat uniós ország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.