A módosítást azért tartanák szükségesnek, hogy az iszlám franciaországi finanszírozását jobban szabályozhassák – derült ki a tervezet kapcsán.
Az iszlám vallás finanszírozásának átláthatósága és ellenőrzése érdekében a francia kormány az állam és az egyházak szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény módosítását tervezi. A kérdésről a jövő héten kezdődnek meg az egyeztetések a franciaországi vallások képviselőivel – erősítette meg Nicole Belloubet igazságügyi miniszter a France Inter közrádióban a L'Opinion című liberális napilap értesülését. A módosítás nem érintené a szabad vallásgyakorlás és az állam vallási semlegességének alapelveit, hanem az iszlám franciaországi finanszírozásának jobb szabályozását célozná.
„Nem az 1905-ös törvény átírásáról van szó. Már olyan sokszor módosították a törvényt, lehet, hogy még egyszer fogjuk” – mondta a tárcavezető. A törvény Franciaországban a mai napig az állam és egyházak közötti viszony alapvető dokumentuma. Első pontja szavatolja a szabad vallásgyakorlást, de a második pontjában leszögezi: a Francia Köztársaság hivatalosan nem ismer el, és pénzzel semmilyen szinten nem támogat egyetlen felekezetet sem. Kivételt jelent Elzász és Mosel, amely régiókat 1918-ban csatoltak vissza Franciaországhoz, és ezért rájuk nem vonatkozik visszamenőleges hatállyal a törvény. Ebben a két régióban, valamint Francia Guyanán valamennyi történelmi (a zsidó, a katolikus és a protestáns) egyház papságát és dolgozóit az állam fizeti, és a rájuk vonatkozó 1801. évi Konkordátum értelmében a hittanórákat a közoktatási intézményekben tartják.
Christophe Castaner, a vallásokért is felelős belügyminiszter is megerősítette, hogy a törvénymódosításról a kormányban megkezdődött a gondolkodás, s valamennyi vallás képviselőivel konzultációkat kezdenek az elképzelésről. A L,Opinion birtokába jutott dokumentum a törvénytervezet előkészítésére szolgál, amelyet 2019 elején tervez a kormány a parlament elé terjeszteni. A kormány által javasolt módosítás szerint azok a kulturális egyesületek, amelyek alávetik magukat egy állami átvilágításnak, öt évre hivatalos „kulturális minősítést” kapnak. Cserébe élvezhetnék az 1905-ös törvényhez kapcsolódó adókedvezményeket. Amennyiben az állami átvilágítás hiányosságokat tapasztal, a kedvezmények visszavonhatók. Az intézkedés lényege a muzulmán egyesületek átláthatóbbá tétele. Azok többsége ugyanis a többi vallás szervezeteivel ellentétben jelenleg nem kulturális egyesületként, hanem az 1901-es törvényben meghatározott egyesületként tevékenykedik, és így kevésbé átlátható. A kormány célja bevonni az iszlám vallást is az 1905-ös törvény hatálya alá.
A L'Opinion szerint a francia kormány alapvetően a muzulmán imahelyeken „a külföldi befolyás korlátozását” célozza a törvénymódosítási javaslattal, amelynek értelmében a 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kellene jelenteni. Annak hiánya pénzbüntetést vagy az adomány megvonását vonhatja maga után. Az iszlám szervezetek többsége ugyanis elsősorban az észak-afrikai arab országokból, Törökországból vagy az Öböl-országok támogatásaiból tartja fenn magát.
A szigorítással párhuzamosan az állam új pénzforrásokat is teremtene a vallások számára. Az imahelyek finanszírozására a törvényjavaslat engedélyezné, hogy az egyesületek a tulajdonukban lévő épületek kiadásából finanszírozzák tevékenységeiket. Amennyiben a könyvelésük átlátható, a vallási épületeik „energetikai felújításaira és javításokra” állami támogatást is igényelhetnének. A javaslatban az is szerepel, hogy politikai rendezvényeket ezentúl tilos lenne vallási épületekben tartani. Emmanuel Macron köztársasági elnök január elején a franciaországi vallási vezetők előtt tartott beszédében jelezte, hogy szeretne az iszlám franciaországi beillesztéséről közös gondolkodást kezdeményezni, azért, hogy Franciaország „ne essen bele abba a válságba, ami nemzetközi szinten tapasztalható”. Az államfő akkor nemzeti konzultációt javasolt „az alapok letétele az iszlám franciaországi megszervezésére” elnevezéssel. „Értelmiségeikkel és egyetemi tanárokkal, valamennyi vallás képviselőjével találkozom, mert úgy vélem, hogy a történelmünkből kell alapvetően merítenünk, a katolikusok és a protestánsok történetéből” – hangsúlyozta Emmanuel Macron sorolva számos intézményt, amelyek kezdeményezéseket tettek az iszlám vallás integrálása érdekében.
(MTI)
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
Florence Bergeaud-Blackler világhírű francia antropológust a Muszlim Testvériségről, a bevándorlásról és az antiszemitizmusról faggattuk.
Kisebb országokra lesújt, de Franciaországot nem meri leszidni az Európai Bizottság az eladósodás miatt – írja a POLITICO.
Szörnyű statisztikáról számolt be az olasz püspöki kar napilapja.
A kerületvezetés céljainak középpontjában a tisztaság, rend, turisztika és kultúra áll.
A műsorvezető-producer elárulta azt is, szerinte van-e Orbán Viktornak alternatívája.
