„Ilyenben még nem volt részem” – másodpercekig tartó szabadesés, pánik a magyar válogatott repülőgépén
Tombolt a vihar, ezért komoly rutinra volt szüksége a pilótának.
A vádirat értelmében a merénylet mögött Gülen és az ő nemzetközi hálózata áll, amelyet a török vezetés terrorszervezetnek nyilvánított a 2016 júliusában történt puccskísérletet követően.
A két évvel ezelőtti törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok is szerepel a volt ankarai orosz nagykövet, Andrej Karlov ellen 2016 decemberében elkövetett merénylet gyanúsítottjai között – jelentette pénteken az Anadolu török állami hírügynökség. A beszámoló szerint az ankarai főügyészség a gyilkossággal kapcsolatos nyomozást lezárta, elkészített egy 609 oldalas vádiratot, és elküldte azt az illetékes török bíróságnak. Az ügynek 28 gyanúsítottja van. Nevük alapján mind törökök. A merénylettel 16 embert hoztak közvetlen összefüggésbe a hatóságok.
Az ügyészség a török alkotmány megsértése, fegyveres terrorszervezetben való részvétel, terrorista céllal kitervelt gyilkosság, terrorista céllal kitervelt gyilkossági kísérlet, valamint félelem és pánik keltésére alkalmas terrorista céllal történő fegyverhasználat bűntetteiért életfogytiglani börtönbüntetést, továbbá rövidebb szabadságvesztéseket kért a gyanúsítottakra. A 62 éves orosz diplomatát egy fotókiállítás megnyitóján, televíziós kamerák nyilvánossága előtt lőtte le egy 22 éves, szolgálaton kívüli, civil ruhát viselő rendőr. Mevlüt Mert Altintas iszlamista és a szíriai Aleppó elleni orosz légi offenzívát felemlegető jelszavakat kiabált, mielőtt a török hatóságok végeztek vele.
A vádirat értelmében a merénylet mögött Gülen és az ő nemzetközi hálózata áll, amelyet a török vezetés terrorszervezetnek nyilvánított a 2016 júliusában történt puccskísérletet követően. A hivatalos álláspont szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a közszférába, és párhuzamos államot építettek ki egyebek mellett a rendőrségen belül is. Gülen már korábban tagadta, hogy ő állna Karlov meggyilkolásának hátterében, amikor felmerült a neve az esettel kapcsolatban. A szöveg alapján a merénylet Ankara és Moszkva szembeállítására irányuló provokáció volt.
Az eset után az orosz külügyminisztérium terrortámadásnak minősítette a gyilkosságot, majd az orosz kormány egy sor tárcaközi intézkedésről döntött a külföldön szolgálatot teljesítő orosz diplomaták védelmének megerősítésére. Az orosz és a török vezetés a történtek nyomán egyaránt a két ország közeledése és az együttes szíriai rendezési kísérlet elleni provokációként értékelte a terrortámadást. Ankarában Andrej Karlovról nevezték el az orosz nagykövetség utcáját.
(MTI)