Anyiszimov szerint az autonóm, de Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyház püspökei és papjai apostoli jogfolytonossággal rendelkeznek, küldetésüket senki sem vonta kétségbe, ezért nem vesznek részt a politikai indíttatású tanácskozáson.
Az ortodoxia 15 autokefál („saját fejű”, önálló) részegyházra oszlik, a felekezetet négy ősi patriarchátus és önálló nemzeti egyház alkotja. Pápája, központosított egyházszervezete nincs.
A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarchátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
Ukrajna politikai vezetése az ország 1991-ben történt függetlenné válását követően több kísérletet tett a moszkvai patriarchátustól független nemzeti egyház létrehozására. Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az „egységes” ukrajnai egyház megalapításáról.
Moszkvai félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása a 90-es évek elején megalakult „szakadár” ukrán egyháznak. A moszkvai patriarchátus érvelése szerint a joghatósága alá tartozó ukrajnai ortodox egyház mind követői, mind templomai számában messze meghaladja a függetlenedni és hivatalossá válni kívánó helyi egyházat. Ukrajnában közölt adatok szerint viszont az orosz ortodox egyháztól való elszakadás hívei vannak többen.