Ha kiéleződik a helyzet a konstantinápolyi patriarchátus önálló ukrán nemzeti egyházat célzó döntése nyomán, Oroszország fel fog lépni az ortodoxok érdekeiért – jelentette ki a Kreml szóvivője.
Oroszország védelmezni fogja az ortodoxok érdekeit, ha kiéleződik a helyzet a konstantinápolyi patriarchátus autokefália-döntése nyomán – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Abban az esetben, ha az események jogellenes mederbe fordulnak, Oroszország – amely természetesen mindig megvédelmezi az oroszok és az orosz ajkúak érdekeit, ahogy azt (Vlagyimir) Putyin (elnök) többször kijelentette – megvédi az ortodoxok érdekeit is” – mondta.
Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel” történő érdekvédelemre gondol. Leszögezte, hogy az oroszországi világi hatalom nem avatkozhat be egyházügyi vitába, ilyet korábban sem tett, és a jövőben sem fog tenni.
A szóvivő kifejezte a Kreml „rendkívüli nyugtalanságát” a konstantinápolyi szinódus csütörtökön elfogadott határozatai miatt, amelyek szerinte szakadást okozhatnak az ortodox világban. Az Isztambulban megtartott egyházi tanácskozás érvénytelennek minősített két, a moszkvai patriarchátus által szakadárnak tekintett ukrán vezetőre az orosz ortodox egyház által kimondott átkot, és semmisnek nyilvánította azt a több mint háromszáz éves tomoszt (bullát), amelyben a kijevi metropólia (érsekség, főegyházkerület) feletti hatalmát a moszkvai metropóliának engedte át.
A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház nem vesz majd részt azon az „egyesítő” tanácskozáson, amelyet Filaret (Deniszenko) pátriárka, a „szakadár” ukrán ortodox egyház vezetője kezdeményezett. Ezt Vaszilij Anyiszimov, a kánoni ukrán ortodox egyház szóvivője közölte az Interfax hírügynökséggel.
Anyiszimov szerint az autonóm, de Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyház püspökei és papjai apostoli jogfolytonossággal rendelkeznek, küldetésüket senki sem vonta kétségbe, ezért nem vesznek részt a politikai indíttatású tanácskozáson.
Az ortodoxia 15 autokefál („saját fejű”, önálló) részegyházra oszlik, a felekezetet négy ősi patriarchátus és önálló nemzeti egyház alkotja. Pápája, központosított egyházszervezete nincs.
A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarchátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
Ukrajna politikai vezetése az ország 1991-ben történt függetlenné válását követően több kísérletet tett a moszkvai patriarchátustól független nemzeti egyház létrehozására. Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az „egységes” ukrajnai egyház megalapításáról.
Moszkvai félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása a 90-es évek elején megalakult „szakadár” ukrán egyháznak. A moszkvai patriarchátus érvelése szerint a joghatósága alá tartozó ukrajnai ortodox egyház mind követői, mind templomai számában messze meghaladja a függetlenedni és hivatalossá válni kívánó helyi egyházat. Ukrajnában közölt adatok szerint viszont az orosz ortodox egyháztól való elszakadás hívei vannak többen.
Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése, hogy a kánoni ukrán ortodox egyházat ukrajnai orosz egyházzá fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint a létében fenyegeti azt.
(MTI)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
Steinmeier elmondta, bár az emberek karácsonykor leginkább családi kötelékeiket és barátságaikat ápolják, a támogatás és a szolidaritás, „nem csupán a földrajzilag közel lévőknek jár”.
Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük.
A korábbi amerikai elnök Oroszországot a Nyugat részének nevezte, Putyin pedig sérelmezte, hogy mégis ki vannak rekesztve a NATO-ból – és ez csak a jéghegy csúcsa a nyilvánosságra került dokumentumban.
