A mérkőzéseket az eredetileg tervezett 14 város 16 stadionja helyett 11 település 12 arénájában fogják lejátszani. A szervezők egyebek között lemondtak egy új Moszkva megyei létesítmény megépítéséről és a jaroszlavli stadion rekonstrukciójáról. Nem épült meg a Moszkva és a Szocsi közötti, valamint az Európai Unió országai felé vezető gyorsvasút, továbbá az orosz és az osztrák főváros közötti széles nyomtávú vasút. Nem teljesült az a terv sem, hogy a rendező városokban a repülőtérről vonattal lehessen beutazni a belvárosba, valamint törtöltek több vízi közlekedési projektet is. Új repülőtér épült Rosztov-na-Donuban, új terminált adtak át Moszkvában (Seremetyjevón), Szentpéterváron, Szamarában, Volgográdban és Nyizsnyij Novgorodban, valamint korszerűsítették a jekatyerinburgi légikikötőt. 21 hotelt építettek fel a vb-helyszíneken. Moszkva-Domogyedovo új terminálja és Seremetyjevo új leszállópályája ugyanakkor nem készült el határidőre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki éves televíziós fórumán feladatként nevezte meg annak a biztosítását, hogy a világbajnokságra kiépített infrastruktúrát elsősorban a sport fejlesztésére fordítsák Oroszországban. Óvta a régiók kormányzóit attól, hogy hagyják, hogy az új stadionok később piacokká alakuljanak át. Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes április végén úgy nyilatkozott, hogy a vb-előkészületek az elmúlt öt év során 14 milliárd dollárral, azaz mintegy 1 százalékkal járultak hozzá az orosz bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez.
„Úgy mondanám, hogy világbajnokság nélkül jelenleg nem lenne növekedés” – mondta Dvorkovics. Az orosz GDP az olajár csökkenése és a nyugati szankciók okozta kétévi csökkenés után tavaly 1,5 százalékkal nőtt. Az RBK által megszólaltatott gazdasági szakértők szerint a világbajnokság által gerjesztett gazdasági növekedés gyorsan fel fog szívódni a kormányzati ráfordítások ellenére.