Trump vagy Harris? Az utcán sétálók már döntöttek (VIDEÓ)
A rögtönzött közvélemény-kutatás kicsit meglepő eredményt hozott.
Trump tudatos stratégiát követ, amikor túlhangsúlyozza követeléseit, hogy a vitát a neki megfelelő irányába terelje – mondja Byron York amerikai újságíró, washingtoni tudósító. A Danube Institute vendége szerint ellenfelei Trumpot jelentősen alulbecsülték, bohócnak és showmannek bélyegezték, ezért nem értették meg a lényeget.
Az amerikai Byron York a Washington Examiner tudósítója, a Fox News szerzője a Danube Institute vendégeként nagyívű előadást tartott Donald Trump amerikai elnök személyéről és politikájának titkairól.
Byron York
York végigkísérte a kampányt és úgy véli, hogy Trumpot sajátos stílusa miatt rengetegen félreértették, ahogy ma is félreértik; de ettől a körülménytől függetlenül az újságíróknak meg kellene érteniük amit mond és igazat kell írni róla. Mivel tudósítóként jelen volt a Trump-kampány jelentős állomásain, megfigyelhette, hogy
nagyokat mondani és túlozni, viszont utálja, ha a a közönsége unatkozik.
Ez teljesen ellentétben áll a hagyományos republikánus jelöltek kampányaival, amelyek általában rendkívül unalmasak. Például 2012-ben Mitt Romney rendezvényei is, ahol mindig country zene szólt, aztán sokszor elmondták, hogy Amerika gyönyörű, a jelölt pedig kizárólag a családjáról és a gazdasági sikereiről beszélt. Ezzel szemben Trumpért lelkesedtek az emberek és képes volt arra is, hogy stadionokat töltsön meg.
A nagyotmondás tökéletes példája 2015 novembere, amikor Trump először került nagy bajba, mert arról beszélt, hogy minden illegális bevándorlót deportálni kell az Egyesült Államokból. Ezt követően azt is kijelentette, hogy adatbázist kell összeállítani az országban tartózkodó muszlimokról.
„Vajon komolyan gondolta-e Trump? Vagy csak retorikai fordulat volt, amivel a preferenciáit mutatta meg, ami persze változhat, ha elnökké választják?” – erre a kérdésre kereste a választ York a kampány során.
Amikor 2015. november 25-én New Hampshire-ben egy centrista szavazó megjegyezte, hogy úgy néz ki, manapság mocskos szóvá változott a kompromisszum, Trump kijelentette, hogy: „Szeretem a kompromisszumot, számomra ez nem egy mocskos szó”.
A tudósító ebből azt a konklúziót vonta le, hogy Trump
hogy a vitát a neki megfelelő irányába terelje. Ezt aztán egy cikkben meg is írta York. Egyszer aztán a következő e-mailt kapta:
„Byron!
Ez annyira érdekes. Ügyes.
A legjobbakat,
Donald Trump”
Ezt követően York együtt repült Trumppal Iowába, így lehetősége nyílt arra, hogy személyesen is rákérdezzen erre: „Tényleg meg akarod ezt csinálni, vagy ezzel csak kedvezőbb pozíciókat nyitsz magadnak a tárgyaláshoz?” A tudosító szerint Trump ekkor úgy nézett rá, mint egy egy őrültre, majd ezt mondta neki: „Természetesen. Mindenről lehet tárgyalni”.
A demokraták kezdetben örültek annak, hogy a könnyen verhetőnek gondolt Trump nyerte a republikánus előválasztást, mert Hillary Clinton kampánycsapata a fiatal, kubai származású Marco Rubiótól tartott leginkább. A
bohócnak és showmannek bélyegezték, ráadásul mindig az aktuális botrányával voltak elfoglalva, ezért nem értették meg a lényeget. Azonban 2015 karácsonya után nyilvánvalóvá vált, hogy komolyan kell számolni vele.
York szerint az amerikai elnök meglepődött azon, hogy elnökké választották, az első évét pedig a médiaháború és a Kongresszussal kapcsolatos funkcionális problémák jellemezték. Trump cégbirodalmát ugyanis körülbelül hat megbízható emberrel működtette a Trump Tower huszonhatodik emeletén. Ezt a modellt akarta átültetni az ország vezetésére is, de rá kellett jönnie arra, hogy az USA végreható hatalma nem így működik.
Trumpnak jól megy az „Art of Deal” tárgyalásos módszere, ugyanakkor
sőt az ideológiailag motivált szövetségesekkel is. A repubikánusok nagy része márpedig ebbe a kategóriába tartozik. Trump úgy gondolta, hogy könnyen lett elnök, és arra számított, hogy a kormányzás sem lesz annyira bonyolult.
Mindezek ellenére a konzervatívoknak tetszik, amit csinál. Különösen az adócsökkentés, a Legfelsőbb Bíróságba jelölt konzervatív bíró személye, továbbá a föderális szinten működő bíróságokba történő kinevezések, illetve a sok száz szükségtelen bürokratikus szabály eltörlése. Az is fontos tényező, hogy Trump megígérte, a pokolba küldi az ISIS-t, és tartotta a szavát.
A közönség kérdéseire adott válaszokból kiderült, hogy senki sem tudja, hogy miért méretette meg magát Trump: „Fogalmam sincs, miért indult el. A nyolcvanas évek óta mondogatja. Régóta celeb Amerikában” – mondta York. Sikeres ingatlanfejlesztő volt, aztán a kilencvenes évektől kezdve „saját magát adta el”, és ebből csinált pénzt. A 2012-es választáson az utolsó pillanatban lépett vissza az indulástól, ez is közrejátszott abban, hogy 2016-ban sokáig nem vették komolyan. „Rejtély, hogy miért kezdte el, de az nem, hogy miért tartott ki” – jelentette ki a tudósító, majd hozzátette, hogy a kampány során nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a támogatóitól.
Megtudhattuk azt is, hogy miért szeretik annyira Trumpot az amerikai keresztények. York szerint egyszerűen azért, mert megadja nekik, amit akarnak. Megvédi őket. Trump presbiteriánus közösségben nőtt fel, keresztény identitása van, de nem mondható jámbor hívőnek, viszont Obamával szemben
„Amikor a kampány során Iowában – ahol a konzervatív keresztények döntik el a választások sorsát – Ted Cruz és Marco Rubio azon versengett egymással, hogy ki tud nagyobb Bibliát a pódiumra vinni, Trump csak magát adta.”