Marx bíboros bírálta, de Markus Söder kormánya továbbra is kiáll döntése mellett.
A Keresztényszociális Unió (CSU) által alkotott tartományi kormány áprilisban rendelte el, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” keresztet kell elhelyezni a szolgálati épületek bejáratánál, jól látható helyen. A Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság összeállítása szerint a június 1-jével hatályba lépett rendelkezés ezernél is több hivatali épületet érint. A kereszt anyagáról, kidolgozásáról nincsenek szabályok. Egy müncheni kegytárgybolt vezetője a BR-nek elmondta: gondolkodnak azon, hogy piacra dobnak egy „hivatali kereszt” modellt, mert egyes intézmények illetékesei túlságosan kicsinek, mások túl díszesnek találták a boltban kapható kereszteket.
Az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik a kötelezettség, számukra csak ajánlott a kereszt kifüggesztése, éppen úgy, mint a helyi önkormányzatoknak. A szabály betartását nem ellenőrzik, ami az ellenzéki pártok – főleg a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek – szerint arra utal, hogy Markus Söder tartományi miniszterelnök nem is veszi igazán komolyan az ügyet, és szeretne gyorsan túllépni rajta. Azonban a BR összeállítása szerint a bajor állami hivatalnokok megbízhatónak számítanak, és nagy többségük ellenőrzés nélkül is eleget tesz a kormány utasításának.
A kereszt-kifüggesztési kötelezettség ügyét kezdettől fogva viták kísérik. Az SPD tartományi szervezetének vezetője, Natascha Kohnen szerint a CSU visszaél a kereszttel, célja az, hogy az októberi tartományi törvényhozási (Landtag-) választásra készülve növelje támogatottságát. „Ez engem, és sok más keresztényt felháborít” – mondta a politikus. A kereszt pártpolitikai célú felhasználásáról szóló bírálat korábban is megjelent a vitában. A kritika szerint a CSU a párttól jobbra álló, az iszlám vallás és kultúra jelenlétét, a keresztény vallás és kultúra vélelmezett fenyegetettségét erőteljesen nehezményező Alternatíva Németországnak (AfD) szavazóit igyekszik megnyerni a kereszt felhasználásával.
Bírálta a kormány döntését Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke, a német katolikus püspöki konferencia elnöke is, aki a BR összeállítása szerint kiemelte, hogy aki csupán kulturális jelképként értelmezi a keresztet, az nem értette meg a lényegét. Markus Söder pénteken a tartományi közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, hogy továbbra is kiáll kormánya döntése mellett. Rámutatott, hogy Bajorországban az iskolák osztálytermeiben és a bíróságok tárgyalótermeiben is van kereszt, és a jelképre a tartomány alkotmányában is fellelhető utalás.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A legnagyobb ellenszélben vált sikeressé a már a hazai mozikban is látható, bibliai témájú animációs film.
A Tisza Párt önkéntes Lenin-fiúja hozta a formáját.
Van, aki számára rögös út vezetett a megtérésig, másoknak mindig is magától értetődő volt.
A korábbi egyházfők csak néhány állomáson vették kézbe a feszületet, XIV. Leó viszont végigjárta a több mint 1 órás keresztutat azzal a feszülettel, amely egykor II. János Pál pápa számára készült.
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Ezek a hírek vitték a húsvétvasárnapot a Mandineren.
Mi magyar nagystratégiát építünk külföldön, ők a külföldi cégeket segítenék előre Magyaroszágon.
