Kolinda Grabar-Kitarović már többször bírálta a kormányt amiatt, hogy nem tesz meg mindent a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításáért.
Az elvándorlás miatt rendkívüli állapot van a Horvátországban – jelentette ki kedden Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő, aki többször bírálta már a kormányt amiatt, hogy nem tesz meg mindent a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításáért.
Az államfő a közép-dalmáciai Sibenikben beszélt erről, ahova két napra kiköltöztette a hivatalát. Grabar-Kitarovic megválasztása óta tizenötödször tette át ideiglenesen hivatalát mindig más-más megyeszékhelyre, hogy közvetlenül a helyszínen tájékozódjon a vidék helyzetéről és az ott élők problémáiról.
„A fiatalok elhagyják Horvátországot a jobb élet reményében. Amikor nemrég arról beszéltem, hogy konkrét demográfiai intézkedésekre van szükség, azt mondták túlzásokba esem. Horvátországból csak tavaly 80 ezer ember költözött el (.) Mi ez, ha nem rendkívüli állapot, amely rendkívüli intézkedéseket követel?" – firtatta az államfő. Úgy vélte: az állami vezetők elsődleges feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a tisztességes élethez. Konkrét cselekvési tervre van szükség szerinte a népesség megújításához, nem újabb stratégia kidolgozására – vélekedett.
„Azt kérem a kormánytól és a parlamenttől, hogy teljes mértékben szenteljék magukat ennek a kérdésnek" – húzta alá.
A konfliktus a kormány és az államfői hivatal között nem új keletű, holott mind az államfő, mind kormány tagjainak zöme a nagyobbik kormányzó pártból, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) való. Kolinda Grabar-Kitarovic megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország), ugyanakkor Andrej Plenkovic kormányfő, akit a horvát sajtóban gyakran emlegetnek „brüsszeli csinovnyiknak", szigorúan Brüsszel-párti politikát folytat.
Horvátország súlyos demográfiai gondokkal küszködik. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly a csaknem négymilliós országban 17,6 ezerrel több ember halt meg, mint ahány született. Ez a legnagyobb természetes fogyás a második világháború óta. Ha ehhez hozzáadjuk a 2017-ben kivándoroltak számát, akkor összességében 58 ezres népességcsökkenésről lehet beszélni. Sajtóhírek szerint a kormány az ötödik demográfiai stratégia kidolgozására készül 1996-óta, miközben az eddigieket sem valósították meg. Eddig jóformán minden kormány új népesség-megújulási tervet dolgozott ki, azonban egyiknek sem szereztek érvényt.
Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, így lakosai számára korlátozottan ugyan, de megnyílt az uniós munkaerőpiac. Azóta egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja az országot, Nyugat-Európában próbál szerencsét, és Zágráb nem tudja megállítani a kivándorlást. A legfrissebb adatok szerint csak Németországban és Ausztriában 450 ezer horvát állampolgár dolgozik, a horvát összlakosság tíz százaléka. A demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget Horvátországban.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Jó drágán adja ki belbudai legénylakását, közben pedig sóhajtozik a fiatalok nehézségei miatt. Miért nem támogat egy pályakezdőt olcsó lakhatással? Tán egyetlen rászorulót sem ismer? Francesca Rivafinoli írása.
Horvátországnak használt, Szerbiának új vadászgépeket adtak el a franciák.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A frissességre panaszkodnak.
A szakértő szerint az eredmények azt mutatják, hogy egyre több a törésvonal, nő a megosztottság és a széthúzás az unióban.
Egyelőre a hivatásos szolgálatot tenné vonzóbbá a belgrádi vezetés.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
