Előrehozott választásokat tartanak júniusban Törökországban

Június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében – jelentette be Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán az ankarai államfői palotában tartott sajtótájékoztatóján.

Az ellenzék vetette fel

Erdoğan a lépést azzal indokolta, hogy „Törökországnak minél hamarabb le kell küzdenie azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események jelentenek”. Hozzátette: „még ha úgy tűnik is, hogy komoly gond nincs, a régi rendszer betegségeivel a török vezetés minden lépésnél szembesül”. „A döntések hatékonyabb végrehajtása érdekében egyre sürgősebbé vált az átállás az új rendszerre” – fogalmazott.

Tavaly április 16-án Törökországban népszavazás döntött a végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről. Az alkotmánymódosítás, amely a végrehajtó hatalmat a parlament helyett az államfő kezébe helyezi, azonban eredetileg a 2019. november 3-ára tervezett elnök- és parlamenti választással lépett volna életbe.

Az előrehozott választások szükségességét Devlet Bahceli, a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke vetette fel kedden a párt parlamenti frakcióülésén. Bahceli akkor az elkövetkező időszak esetleges negatív fejleményeire és az időhúzás feleslegességére hivatkozott, és még augusztus 26-át jelölte meg lehetséges időpontnak.

Március 13-án a török parlament választási szövetségek megkötését lehetővé tevő törvényt fogadott el, amelynek köszönhetően olyan párt is bejuthat a parlamentbe, amely önállóan nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges számú voksot. A MHP a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjával lépett választási szövetségre.

Erdoğan szerdán a sajtótájékoztató előtt az államfői palotában fogadta Bahcelit, akivel fél órán keresztül egyeztetett az előrehozott választások kérdéséről.

Teljhatalmat kap az elnök

A legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője, Bülent Tezcan szerdán közölte: a CHP készen áll a választásokra. Tezcan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi vezetés képtelen a kormányzásra, amit a választások előrehozatalával ki is nyilvánít. Más, amit reggel mondanak, és más, amit délben – hangoztatta.

A kormánytagok nyilvános felszólalásaikban a közelmúltig következetesen 2019. november 3-át jelölték meg a következő elnök- és parlamenti választások időpontjaként.

Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Van olyan párt is, aki a demokráciáért aggódik

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Ezt tavaly májusban Erdoğan már valóra is váltotta azzal, hogy közel három év után ismét a kormánypárt tagja, majd elnöke lett.

Az alaptörvény változásával az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el. 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet, és a választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

A CHP és az ellenzéki kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) korábban aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű állammá válik, amelyet egyetlen ember ural.

Az AKP és a MHP szerint viszont így lehet biztosítani az államvezetés stabilitását.

(MTI)